Vecsei: Emberi nyomorúságból hasznot húzni bűn

Infostart
2016. november 2. 19:01
A Magyar Máltai Szeretetszolgálat egy kormányhatározat alapján nyújt segítséget Tiszabőn és Tiszaburán, de ez nem azt jelenti, hogy az állam szociálpolitikája megbukott ezen a két településen – mondta a szervezet alelnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. A magyar hajléktalanellátó rendszerrel kapcsolatban Vecsei Miklós azt mondta: huszonhat év után még mindig azon vitatkozunk, hogy a közvetlen életveszélyben lévő hajléktalanokat el szabad-e vinni az utcáról.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat iskolát és óvodát vett át az államtól Tiszabőn és Tiszaburán - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Vecsei Miklós.

„Tényleg nagyon-nagyon nehéz helyzetben lévő településekről van szó, ahol egyébként nem adták fel teljesen, hanem hihetetlen mennyiségű problémával kell megküzdeniük. Nem vettünk át semmilyen állami szerepet azon kívül, hogy a KLIK-től átvettük az iskolákat, az egyik óvodát átvettük az önkormányzattól, és azt a tudást odavisszük, amink van” - közölte az alelnök.

Ez azonban nem azt jelenti, hogy a kormány szociálpolitikája megbukott - hangsúlyozta a szeretetszolgálat alelnöke.

„Számunkra ez nagy lehetőség. Tulajdonképpen először egy kormány olyan döntést hozott, hogy nézzük meg, mit tud csinálni egy olyan nagy civilszervezet, aminek kiterjedt hálózata van, ezen a területen van gyakorlata, és összerakja, amit az állam továbbra is csinál – merthogy nem vonult ki az önkormányzat, az állami programok nem záródtak le. Szerintünk ez lenne a normális” - közölte a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke.

A mélyreható változásokhoz Tiszabőn és Tiszaburán legalább két emberöltőre van szükség - tette hozzá Vecsei Miklós.

„Valószínűleg vannak olyan problémák, amit már nem tudunk a felnőtt emberek életében megváltoztatni, hanem csak a most születő gyereknél. Nagyon fontos, hogy a most születő gyereknél vagy a most babát váró mamánál kell kezdeni, hogy a megszülető kisbaba már ne örökölje azt a nyomorúságot” - mondta a vezető.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke kiemelte, hogy ebben a munkában mindenhol, így Tiszabőn és Tiszaburán is építenek a már meglévő erőforrásokra - például a védőnők jól működő, de sokszor eszköztelen hálózatára.

"Nagyon fontos, hogy ezek a kérdések ne mindig botrányként jelenjenek meg, hanem megoldáskeresőként, fájdalomként, felelősségként" - hangsúlyozta Vecsei Miklós. 

"Ha a döntéshozók vagy a politikai vezetőink ezt a kérdést nem aggodalommal említik, nem mint nagyon súlyos feladatként, akkor a média nem is fogja tudni ezt mondani, és valószínűleg a média és a társadalom nem is nagyon hinné el. Hiszen mindig valahogy az ellenzéki politikusok aggódnak nagyon a szegényekért és a nyomorúságban élőkért, és a hatalmon lévők - legalább is a gyakorlatban - kevésbé. Azt gondolom, hogy ez egy nagyon súlyos felelősség" - fogalmazott az alelnök.

"A nyomorúságból általában más politikai tőke születik. Nem a nyomorúság megoldása az, amiről sokat beszélünk. Hanem folyamatosan lövik azt, aki éppen hatalmon van, és miután nem tudja két év alatt megváltoztatni ezt, fordul a kocka, akkor a visszalövés megy" - véli Vecsei Miklós.

"Azt gondolom, hogy ennél ez sokkal-sokkal súlyosabb kérdés, mint hogy hasznot húzzanak belőle. A nyomorúságból hasznot húzni bűn. Bárminemű hasznot: akár politikai hasznot, de akár az uzsora is ide sorolható. Bármelyiket nézzük, azt gondolom, hogy komoly bűn" - mondta a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke.

„Huszonhat év után sem tudjuk elvinni az utcáról a legnyomorultabbakat”

A hajléktalanok ilyenkor, a tél kezdetén hirtelen sokak számára fontosak lesznek, az alapkérdés azonban a rendszerváltás óta megválaszolatlan – mondta Vecsei Miklós.

„Még mindig ott tartunk, hogyha lemegyünk az aluljáróba, akkor a legnyomorultabb, szétesett, kicsit alkoholista, kicsit pszichiátriai beteg ember ott fekszik, és nem tudtunk fordítani azon huszonhat év alatt, hogy a legnyomorultabbat tudjuk elvinni először” - fogalmazott Vecsei Miklós.

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke szerint az a probléma, hogy míg a mentő elszállíthatja és elláthatja egy baleset életveszélyben lévő sérültjét akkor is, ha az nem akarja, a szociális munkás azonban ezt nem teheti meg egy ugyanilyen állapotban lévő hajléktalannal.

„Mi amikor lemegyünk mínusz 20 fokban egy aluljáróba, vagy az utcán találunk egy embert, és azt mondjuk, hogy jöjjön velünk, és egy artikulálatlan nemet mond, akkor nekem ott kell hagynom, nem emelhetem meg az akarata ellenére. Jogvédőkkel folyamatos vita, hogy hol vannak a határok. Amikor a hajléktalanellátás fejlesztéséről beszélünk, akkor számomra az lenne a legeslegfontosabb, hogy álljunk meg egy pillanatra, és mondjuk azt, hogy addig semmit sem akarunk csinálni, amíg a közvetlen életveszélyben lévő embereket nem tudtuk elmozdítani az utcáról” - mondta a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke.

„Addig tárgyaljunk, addig veszekedjünk a jogvédőkkel, a rendőrséggel, a mentősökkel, hogy huszonhat év után az ne legyen elképzelhető, hogy még mindig kérdés az, hogy térdig érő hóban egy parkban nejlonzacskóval becsomagolva egy ember egy artikulálatlan elutasítás után kint marad az utcán. Jelen pillanatban ez a valóság. Ez szerintem szörnyű” - tette hozzá.

Vecsei Miklós mindazonáltal hangsúlyozta, hogy a magyar hajléktalanok ellátására kiépített, több mint tízezer ágyas rendszer európai viszonylatban sem ad okot a szégyenkezésre.


KAPCSOLÓDÓ HANG:
„Emberi nyomorúságból hasznot húzni bűn”
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást
„Huszonhat év után sem tudjuk elvinni az utcáról a legnyomorultabbakat”
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást