Beterjesztette az Országgyűlésnek a miniszterelnök az alaptörvény módosítását kezdeményező javaslatát. Orbán Viktor korábban azt mondta: minden parlamenti képviselő támogatására számít, hogy a kvótareferendum alapján olyan alaptörvény legyen, amely kimondja: Magyarországra nem lehet idegen népességet betelepíteni. Hozzátette: a módosításban az is benne lesz, hogy az államforma, az ország területe és népessége a magyar nemzet alkotmányos identitásához tartozik, és ezt semmilyen külső jogszabály nem írhatja felül. A tervek szerint az Országgyűlés november 8-án fogadhatja el a változtatásokat.
Nem vesz részt az alaptörvény-módosítás folyamatában az MSZP. Tóth Bertalan frakcióvezető bejelentette: sem az ötpárti egyeztetésen, sem a vitában, sem a szavazáson nem lesz jelen a képviselőcsoport. Vona Gábor, a Jobbik elnöke jónak, támogathatónak ítélte a kormány alaptörvény-módosító javaslatát, ugyanakkor jelezte: tartalmi jellegű módosításokat vetnek fel a keddi ötpárti egyeztetésen. Az LMP szerint a kabinet és a kormánypártok sem veszik komolyan az alaptörvény-módosítást, az ellenzéket pedig nem tekintik partnernek. A párt további egyeztetésen nem kíván részt venni a kérdésben.
Nem vesznek részt a parlament munkájában a DK országgyűlési képviselői - jelentette be a párt elnöke. Gyurcsány Ferenc a kvótanépszavazással, a tervezett alkotmánymódosítással és a Népszabadság kiadásának szombati felfüggesztésével indokolta a döntést.
Csak elvi vitát tart elképzelhetőnek az alaptörvény-módosítás ügyében az MSZP elnöke. Molnár Gyula az InfoRádió Aréna című műsorában azt mondta: a kvótareferendumnak nincs közjogi következménye. A Népszabadság kiadásának felfüggesztéséről Molnár Gyula úgy vélte: politikai szándék áll a döntés mögött, mert a napilap az utóbbi időben a Fidesz számára kényes témákat dolgozott fel.
Komáromban hozza létre első európai elektromos buszgyárát a kínai BYD - jelentette be a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter az InfoRádióban elmondta: a 6,2 milliárd forintos beruházást a kormány 925 millió forinttal támogatja. Hozzátette: a termelés várhatóan már a jövő év elején beindul, az első időszakban évi 200 buszt fognak gyártani. A beruházás összesen 300 új munkahelyet teremt.
Kóbor Györgyöt nevezte ki a nemzeti közműszolgáltató élére a nemzeti fejlesztési miniszter. Az ENKSZ múlt heti tájékoztatása szerint a nemzeti közműszolgáltató éléről október 1-jével távozott közös megegyezéssel Horváth Péter János, aki a társaság tavalyi létrejötte óta töltötte be az elnök-vezérigazgatói tisztséget. Kóbor György 10 évig az E.ON Hungária Zrt-nél dolgozott.
A budapestiek jobb tájékoztatását és a légszennyezés csökkentését szolgáló összes korlátozás alkalmazását kéri szmogriadó esetén a főpolgármestertől a jövő nemzedékek szószólója. Tarlós Istvánhoz írt levelében Szabó Marcel emlékeztetett arra, hogy Budapesten az őszi-téli időszakban a fővárosi szálló por 40 százaléka közlekedési eredetű. A szószóló ezért arra kéri a főpolgármestert, hogy a jövőben a jogszabályban lehetővé tett legszélesebb körben éljen a gépjárműforgalom korlátozásával.
Közös nyilatkozatban sürgette a halálbüntetés eltörlését Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője és Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács főtitkára. A főképviselő és a főtitkár közölte: a halálbüntetés nem egyeztethető össze az emberi méltósághoz való joggal. A két szervezet nevében elítélték, hogy - a kontinensen egyedüliként - Fehéroroszország továbbra is alkalmazza a halálbüntetést.
Az amerikai-brit Oliver Hart és a finn Bengt Holmström kapta az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjat. A Svéd Királyi Tudományos Akadémia a szerződéselmélet területén folytatott kutatásaiért ítélte oda az elismerést. Az indoklás szerint a két professzor elméleteinek segítségével jobban megérthetők az üzleti szerződések és lehetséges buktatóik a valós életben.
90 éves korában meghalt Andrzej Wajda világhírű lengyel filmrendező. Az Oscar-díjas művész halálát tüdőelégtelenség okozta - közölte a lengyel sajtó. A rendezőt a lengyel történelem fáradhatatlan krónikásaként tartották számon. Nevét a Csatorna című 1957-es filmje tette világszerte ismertté, több évtizeden átívelő munkásságát pedig olyan filmek fémjelezték, mint a Hamu és gyémánt, Az ígéret földje, a Márványember és a Vasember. A lengyel rendezők közül elsőként ő kapott Oscar-életműdíjat.