A Nézőpont Intézet vezető elemzője kiemelte, időszerű volt a baloldali összefogásról szóló vitát elkezdeni. A mostani közvélemény-kutatási eredmények szerint 2018-ban 30-50 mandátumot szerezhet a baloldal, nem mindegy, azt milyen összetételben szerzik meg.
„A baloldali ellenzéki pártok túl akarták élni a népszavazást, szeretnének foglalkozni a számukra fontos ügyekkel. Ma már az egzisztenciális kérdések fontosak számukra. A mostani közvélemény-kutatási eredmények szerint arra lehet számítani, hogy 30-50 mandátumot szerezhet a baloldal 2018-ban. Nagyon nem mindegy, hogy kik és milyen formációban tudják ezt megszerezni. Így aztán időszerű volt elindítani ezt a vitát. Négy évvel ezelőtt ugyanebben az időpontban bontott zászlót Bajnai Gordon és célozta meg a 2014-es választást” - mondta Mráz Ágoston Sámuel.
Molnár Gyula, az MSZP szavaira, miszerint a népszavazás megmutatott egy egységes kormányváltásra vágyó, Orbán-ellenes társadalmi csoportot, a Nézőpont Intézet vezető elemzője úgy fogalmazott: a remény hal meg utoljára.
„A delmobilzációs kampány, mivel nem volt érvényes a népszavazás, megnyugtathatja a baloldali ellenzéket, hogy sikeres volt, de ugyanakkor igen veszélyes is, mert a baloldalnak éppen mobilizációra volna szüksége. Azt az 56 százalékát a magyar társadalomnak, aki nem ment el a népszavazásra, semmiképpen sem lehet baloldalinak tekinteni. Ne feledjük el, hogy 2014-ben 62 százalékos volt a részvétel az általános parlamenti választáson, ami azt jelenti, hogy nagyjából másfél millió olyan ember van, aki hagyományosan szavaz egy parlamenti választáson, de most nem ment el a népszavazásra. Másfél millió ember nem kevés, de a győzelemhez, vagy annak megközelítéséhez biztosan nem elég” - emelte ki Mráz Ágoston Sámuel.
Az összefogás MSZP-s ötletét a Nézőpont Intézet vezető elemzője Gyurcsány Ferencnek szóló üzenetnek nevezte.
„Molnár Gyula korábban is bejelentette, nincs miniszterelnök-jelölti ambíciója, Gyurcsány Ferenc is mondott ilyet, de talán félhet az MSZP, hogy később mégis kedvet kap. Elméleti lehetősége megvan annak, hogy se Molnár Gyula, se Gyurcsány Ferenc ne akarjon miniszterelnök-jelölt lenni. A baloldal 2002-ben is talált egy, most már tudjuk: átmeneti, miniszterelnököt, Gyurcsány Ferenc csak később lépett színre, tehát a miniszterelnök-jelölt személye egy esetleges győzelem esetén nem jelentené azt, hogy azzal a személlyel kellene azt a ciklust kitölteni” - hangsúlyozta Mráz Ágoston Sámuel.
A Nézőpont Intézet vezető elemzője jelezte, a kérdés most már csak az, hogy ki lesz a közös miniszterelnök-jelölt.
„Az elmúlt hat évben sokfajta kísérletet tett a megtalálására, eddig ez sikertelen maradt. Annak a személynek tudnia kell, hogy 99 százalékig biztos, hogy egy vereséghez adja a nevét és az életenergiáját” - jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel.
A személyen az egzisztenciák harca is lesz, hogy az egyéni választókerületekben ki kerülhet előtérbe, ki mögé kellene felsorakoznia a baloldali - nem összefogásnak nevezett - összefogásnak.
„Ez nem egyszerű kérdés, felveti megint az előválasztás ügyét; kell-e, megrendezhető-e még, az eredményét mennyire kell kötelezőnek tartania ezt a pártoknak. Most úgy tűnik, egy hosszú, a 2013-14-eshez hasonló szkandernek a kezdetén vagyunk. Az intenzitását növeli, hogy túlélésekről, személyes egzisztenciákról is szó van, nem egyszerűen a hatalom megszerzéséről” - hangsúlyozta Mráz Ágoston Sámuel.
A Nézőpont Intézet vezető elemzője szerint a tegnapi népszavazásból nem olvasható egyértelműen a Molnár Gyula által látott karakteresebb, egyértelműbben kormányváltásra áhítozó társadalmi csoport.
„Ha 2014-ben 2,2 millió szavazóval a Fidesz kétoldali ellenzékkel körbevéve alkotmányozó többséget tudott szerezni, akkor a tegnapi 3,2 millió szavazó, függetlenül az érvényesség körüli kommunikációs adok-kapoktól, nem kell, hogy félelemmel töltse el a kormánypártot” - emelte ki Mráz Ágoston Sámuel.
A Nézőpont Intézet vezető elemzője úgy látja, az ellenzéki pártok összefogása nem aktuális.
„A politikai szituáció nagyon hasonló a 2014-eshez: kétoldali ellenzék van. Molnár Gyula be is jelentette, nem kíván a Jobbikkal együttműködni, a demokratikus ellenzék kifejezés nem értelmezhető, azaz az ellenzéki pártok összefogása nem aktuális ezek szerint a következő két választáson. A kétoldali ellenzék mellett hasonló társadalmi támogatottsággal a Fidesz győzelme igen valószínű. Lehet, hogy Molnár Gyula a vágyvezérelt politizálás jegyében szeretne látni egy kormányváltó többséget, ez azonban a közvélemény-kutatási adatokból és a népszavazási eredményből nem olvasható ki” - hangsúlyozta Mráz Ágoston Sámuel.