A belpolitikai közbeszédet februárban leginkább az tematizálta, hogy a szocialista párt képviselőjének kigyúrt kopasz férfiak állták útját a Nemzeti Választási Bizottság épületében, mikor megpróbálta sokadszor benyújtani az azóta eltörölt vasárnapi boltzárral kapcsolatos népszavazási kezdeményezését, mikor Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy kormánya népszavazást kezdeményez az uniós kötelező betelepítési kvóta ügyében.
„Akarja-e, hogy az Európai Unió az országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”
A kormányfő ekkor azzal érvelt, hogy nem lehet e döntés jogát elvenni a magyar lakosságtól, továbbá a betelepítési kvótát már az Országgyűlés is elutasította.
"Nem hozhatunk az emberek feje fölött, az európai emberek akarata ellenére az életüket súlyosan megváltoztató, a jövő nemzedékek életét is meghatározó döntéseket. A kvóta pedig újrarajzolná Magyarország és Európa etnikai, kulturális és vallási arculatát is. A magyar kormány úgy látja, hogy erre nincs felhatalmazása sem az uniónak, sem Brüsszelnek, sem az európai vezetőknek, semmilyen európai testületnek sem."
Ekkorra egyébként a Magyarországot érő migrációs nyomás a tavalyi csúcs után jócskán csökkent, részint azért, mert a magyar-szerb és a magyar-horvát zöldhatár lezárása után röviddel majdnem minden a nyugat-balkáni migrációs útvonal által érintett ország lezárta határait, másrészt tavaly novemberben az Európai Unió megállapodott Törökországgal a helyzet kezeléséről. Tehát míg tavaly összesen 400 ezer migráns, tehát menekült és illegális bevándorló érkezett Magyarországon keresztül az Európai Unióba, a februári hétvégék nyomán már csak néhány száz határsértő elfogásáról lehetett olvasni a rendőrségi közleményekben.
Az érkezettek tagállamok közti elhelyezéséről azonban bár az Európai Tanács korábban csak az önkéntes kvótára bólintott rá, tavaly szeptemberben az uniós belügyminiszterek tanácsa minősített többséggel elfogadta 120 ezer menekült kötelező kvóták szerinti elosztását. Részint erre, a Magyar Kormány által az Európai Bíróságon megtámadott döntésre reagált Orbán Viktor a referendum bejelentésével.
A Nemzeti Választási Bizottság február végén hitelesítette a kezdeményezést. A határozattal szemben négy felülvizsgálati kérelem érkezett a Kúriához, ám az helybenhagyta a választási bizottság határozatát. A Kúria döntését egyébként több jogvédő szervezet, köztük a Magyar Helsinki Bizottság, és a Társaság a Szabadságjogokért is bírálta, mert álláspontjuk szerint a kérdés alkalmatlan a népszavazásra.
"Országos népszavazást kizárólag olyan témában lehet tartani, ami az Országgyűlés döntési hatáskörébe tartozik. A kormány népszavazási kezdeményezése nem ilyen kérdés. A kormány politikai céljait természetesen szolgálhatja ez a népszavazás, az országos népszavazásnak azonban nem az az alkotmányos rendeltetése, hogy valamilyen politikai célt szolgáljon a választópolgárok megtévesztésével" - mondta
Mráz Attila, a TASZ programvezetője.
Ettől függetlenül, mivel a kabinet kezdeményezte a referendumot, a hatályos jogszabályok értelmében nem volt szükség aláírásgyűjtésre, a Kúria után az Országgyűlés elé került az ügy, amely május 10-én rendelte el a népszavazást.
A határozatot hárman támadták meg az Alkotmánybíróságon, a testület azonban június 21-én nem adott helyt az indítványoknak, így júliusban Áder János köztársasági elnök kiírta a mai napra a népszavazást a nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítéséről.