A statisztikákba az is beleszámít, ha valaki influenzás időszakban a kórházba magával hozza az influenzaszerű megbetegedést, amelynek tünetei az intézményben jelennek meg, és az is, ha azokat a hozzátartozók hozzák be – közölte a tanács elnöke.
„Ez a statisztikákban ugyanúgy infekciónak számít, mint ha valami mulasztás következtében alakult ki egy ilyen jellegű fertőzés” - hangsúlyozta Rácz Jenő.
Éppen ezért nemcsak a kórház tehet meg nagyon sokat a fertőzések terjedése ellen, hanem mi is sok mindent megtehetünk – tette hozzá.
Ne szedjünk például feleslegesen antibiotikumot, ha pedig mégis szükség van rá, akkor az orvos által felírt antibiotikumot úgy szedjük, ahogy leírta. Ellenkező esetben ugyanis éppen az ellenálló baktériumoknak a számát növeljük – tanácsolta a szakember.
Amikor pedig a kórházban az influenza-időszakban látogatási tilalom van, akkor ne játsszuk ki a látogatási tilalmat, ezzel kockáztatva, hogy megfertőzzük a saját hozzátartozónkat – folytatta.
Arra a kérdésre, hogy a saját tapasztalatai szerint nem növekszik-e a kórházi fertőzések száma, Rácz Jenő úgy válaszolt, hogy ez egy nagyon relatív dolog.
„Ha belegondolunk abba, hogy azokban az országokban, ahol jól működik az úgynevezett iatrogenic infection surveillance – vagyis az, hogy pontosan, statisztikailag protokoll szerint megfigyelik és feldolgozzák a fertőzésekre vonatkozó adatokat –, ott magasabb a fertőzések száma, mint ahol ezt nem megfelelő gondossággal kezelik” - magyarázta.
Tavasszal a Rezidensek és Szakorvosok Szakszervezete a kórházi kézmosásért kampányolt. Azt állították, hogy a kórházi személyzet nem mos kezet, vagy a takarítás során nem tartják be a megfelelő higiénés előírásokat.
Ezzel kapcsolatban a Magyar Kórházszövetség tudományos tanácsának elnöke elmondta: az egyik szakmailag kidolgozott protokoll és megfigyelési rendszer éppen a kézmosásokra vonatkozik, és ezekkel kapcsolatban kampányok is voltak. Természetesen ez egy nagyon fontos dolog.
„Ez egy dologra biztosan felhívja a figyelmet. Amikor ilyen kérdésekről beszélünk, nem biztos, hogy bonyolult berendezések és bonyolult, nagyon nagy pénzbe kerülő rendszerek működtetésére kell gondolni, hanem olyan – adott esetben – már több száz éves orvosi-szakmai szabályokra, mint például a fertőtlenítő kézmosás” - fogalmazott Rácz Jenő.
„Arra vonatkozóan, hogy ezeket betartják-e az orvosok, a szakápolók és a takarító személyzet, nyilván intézményenként nagyon nagy statisztikai eltérések vannak. De azt mondhatjuk, hogy a legtöbb intézményben természetesen ezeket betartják. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy ezen a területen még mindig vannak kötelező előrelépési lehetőségek” - jelentette ki a Magyar Kórházszövetség tudományos tanácsának elnöke.