Bakondi György hangsúlyozta, olyan emberekről van szó, akik nem jelentenek veszélyt és megfelelő ellenőrzés után léptethetőek be az országba.
Elmondta, tavaly ötszáznál többen, az idén eddig háromszázan kaptak politikai menedékjogot Magyarországon.
Közölte: egy évvel ezelőtt óriási, agresszív, nagyon komoly közbiztonsági veszélyt okozó tömeg táborozott a Keleti pályaudvarnál, ezért kellett lépnie a kormánynak a magyar és az európai emberek biztonságának garantálása érdekében.
Bakondi György utalt arra, hogy az elmúlt évben mintegy háromszáz európai vesztette életét terrorcselekmények következtében, hozzátéve ehhez: az elkövetők "szervezett, terrorcselekményekre készülő, mély konspiráltságban működő hálózatot hoztak létre".
Felidézte, hogy a határzár érvénybelépése előtt százezerszám léptek Szerbiából magyar területre olyanok, akiknek a személyazonossága, céljai, identitása "tisztázatlan volt". Emlékeztetett, "ez volt az az időszak, amikor mindenki szírnek vallotta magát, hiszen a meghívás elsősorban a szíreknek szólt".
A főtanácsadó szólt arról is: épp egy éve történt az a röszkei támadás, amikor átszakították a kerítést, de "a rendőrök példás, fegyelmezett és jogszerű fellépése" megakadályozta, hogy olyan kapu nyíljon, "ahol újabb százak és ezrek tudnak bejutni Európába".
Ma egy újabb veszély fenyegeti Magyarországot, ez pedig a kötelező betelepítési kvóta - fogalmazott a főtanácsadó, hozzátéve, most már nem csupán az unió által elosztott emberek felső határ nélküli országba engedéséről van szó, hanem a családegyesítés megkönnyítéséről, valamint a gazdasági migránsok beengedésének tervéről is.
Hozzátette: ez ellen elsőként Magyarország lakossága foglalhat állást október 2-án, népszavazáson.
Kovács Zoltán kormányszóvivő az eseményen azt emelte ki, egy éve hozta meg a magyar kormány döntéseit a tömeges migráció kapcsán, az ország területén kialakult áldatlan állapotok felszámolására.
"Lezártuk a zöldhatárt, felépítettük az ideiglenes biztonsági határzárat, azaz a kerítést" - emlékeztetett, jelezve, elrendelték továbbá a rendőrség, majd a honvédség fokozott járőrözését, és döntöttek a kerítés átlépését bűncselekménnyé minősítő jogi eszközökről.
Úgy fogalmazott, miközben a munkájukat végző karitatív szervezetek, jó szándékú emberek és civilek igyekeztek segíteni itt, a helyszínen, ne felejtsük el azt sem, hogy álcivil szervezetek kimondottan politikai célzattal tovább próbálták mélyíteni a válságot, illetve tovább próbálták gyalázni a magyar kormányt azon intézkedések miatt, amelyeket az illegális migráció felszámolásával kapcsolatban tett.
Hangsúlyozta: ezeknek az intézkedéseknek nem csupán saját magunk és Európa védelme, de "egy ennél sokkal direktebb és fontosabb biztonságpolitikai szempontból is jelentősége volt", hiszen ma már tudjuk, hogyan használták például a Keleti pályaudvar környékét terroristák arra, hogy későbbi akciók résztvevőit célba juttassák.