Tuzson Bence, a Miniszterelnöki Kabinetiroda kormányzati kommunikációért felelős államtitkára felhívta a figyelmet arra, hogy ebben az évben mintegy 300 ember vesztette életét Európában terroristacselekményekben. Párizs, Brüsszel és Nizza után az Európai Uniónak is le kell vonnia a tanulságot a bevándorlás és a terrorizmus kapcsolatáról – szögezte le az államtitkár.
„Azt kell látnunk, hogy a brüsszeli bürokratáknak a józan ítélőképességük ment el, mert a valós probléma megoldása helyett egyszerűen szét akarják teríteni a problémát. Ráadásul ez a típusú magatartás a másik oldalon meghívót jelent. Tehát abban, aki be akar jönni Európába, azt a hamis képet kelti, hogy Európában minden problémáját rendezni fogják” - véli Tuzson Bence.
A Századvég Alapítvány 28 ezer fő bevonásával készített felmérést arról, hogy az európai uniós polgárok hogyan gondolkodnak a menekültek helyzetéről, hogyan értékelik az Európai Unió helyzetfelismerését és cselekvőképességét a migrációval kapcsolatban, mennyire érzik magukat fenyegetve a terrorizmustól, a bűnözéstől, a muszlim közösség növekvő számától.
Megkérdezték továbbá, hogy hogyan vélekednek a kerítés építésről, és hogy tennének-e azért, hogy az országuk kilépjen az Európai Unióból. Minden uniós országban ezer fő megkérdezésével készült felmérést a párizsi merényletet követően január 18-a és február 10-e között készítették.
Lánczi Tamás, a Századvég vezető elemzője szerint, azért csak a nagy-britanniai népszavazás után hozták nyilvánosságra a felmérésüket, hogy ne befolyásolják eredményeikkel a Brexit szavazást.
Lánczi Tamás így összegezte felmérésük eredményét: „Sem a magyar, sem a zömmel az európai állampolgárok nem szeretnének az Európai Unióból kilépni. Ugyanakkor ez nem indok arra, hogy Brüsszel hátradőljön, és azt mondja, hogy tulajdonképpen minden rendben van. Ugyanis én ebből a kutatásól azt olvasom ki, hogy ugyan az Európai Uniónak, Európának mint eszmének továbbra is van hitelessége, továbbra is van vonzereje az európai választópolgárok szemében, ugyanakkor az intézményrendszerrel elégedetlenek.”
A Merre tart Európa konferencia felszólalója volt Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió rugalmatlan, nem képes változtatni az európai értékrenden.
„Véleményformáló elitünk baloldali része totális háborút folytat minden olyan érték ellen, ami a többség számára becses és fontos. Kultúrájának centrumában ugyanis a semmi áll. Miután semmi nem fontos a számukra, könnyű szívvel dobnák oda hazánkat kontinensünkkel együtt a beáramló migránsoknak. Mert nekik csak az idegen szép, a másság önmagában is erény, és meg vannak győződve arról, hogy az idegenek, akik errefelé tartanak, mindannyian áldozatok, jár tehát nekik a megkülönböztetett figyelem, többletjogok illetik meg őket, amit aztán az új telepesek ezen felbuzdulva meg is követelnek tőlünk. Pedig a változtatásképtelenség csak tragédiához vezethet. Ortega is azt mondja, hogy civilizációk pusztultak el pusztán nézeteik megkövesedése vagy elmeszesedése miatt. Teszünk ezeknek a ballib migránssimogatóknak az elismerésére, annál is inkább, mert mára végképp elvesztették kapcsolatukat a való világgal” - mondta a Terror Háza Múzeum főigazgatója.
Schmidt Mária arra is felhívta a figyelmet, hogy a magyar kormány és Orbán Viktor az, aki utat mutathat Európának.
„Magyarország nem az unió legnagyobb országa, mégis meghatározó szereplője lett a krízismenedzsment körüli vitáknak. Ha feltesszük a kérdést, hogy miért muszáj ma hazánkra és miniszterelnökünkre figyelni a francia, a német, az olasz vagy a brüsszeli szalonokban, a válaszok a fentiek alapján az, hogy nekünk, magyaroknak van politikai hitvallásunk – más szóval rendben van az identitásunk és az értékrendünk –, ezért képesek vagyunk meghatározni és képviselni az érdekeinket és céljainkat. Velünk együtt Közép- és Kelet-Európa népei is felismerték, hogy keresztény hitünk, kultúránk, hagyományaink olyan közös kincs, amibe kapaszkodhatunk, amihez ragaszkodnunk kell, és amire építhetünk – és ha kell, meg is végjük őket” - fogalmazott Schmidt Mária.
Az államtitkár, a politikai elemző és a történész is egyetértettek abban, hogy az Európai Unió polgárai és az unió vezetése másképp gondolkodik, Európa válságban van.