Azért Magyarországon van a legmagasabb, 27%-os áfakulcs az Európai Unióban, mert ez az adó a legkönnyebben behajtható, az államnak pedig gyors és biztos bevételre van szüksége, ahhoz, hogy biztosítani tudja a költségvetés egyensúlyát – mondta Kalocsai Zsolt. Ugyanakkor részben éppen a magas áfa a felelős az adóelkerülésért, tette hozzá az RSM Hungary Adótanácsadó Zrt. elnök-vezérigazgatója.
„Egészen addig megmaradnak a magas áfakulcsok, amíg egyéb más típusú adókból megfelelő mértékű bevételt nem tudunk elérni. Nagy baj, hogy jelentős mértékűek a különadók. Egy adórendszerben a különadóztatás mindig kilóg a struktúrából, a különadók tovább élnek velünk, látjuk ezt például a bankadó tekintetében. Bár van jelentős csökkentés, ami jó hír, de az egyéb más típusú különadók megmaradnak" - fogalmazott Kalocsai Zsolt.
Az áfát tehát csökkenteni kellene, egyebek mellett a közszférában foglalkoztatottak számának mérséklésével – mutatott rá az adószakértő.
„A költségvetési egyensúlyt a költségoldal csökkentésével is el lehet érni, nemcsak az adóbevételek növelésével. Ha európai uniós összehasonlításban megnézzük, hogy a közszférában mekkora a foglalkoztatottak aránya és mekkorák a költségek, akkor kiderül, hogy messze az átlag fölött vagyunk. Tehát itt is jelentős tér volna arra, hogy költséget csökkentsünk. Ha ezeket a lépéseket meghozzuk, akkor lehetőség lenne arra, hogy ezt a borzasztóan kiugró és magas 27%-os áfát élhető szintre hozzuk” - fűzte hozzá Kalocsai Zsolt.
25% alatti áfára lenne szükség és ez megfelelő adóhatósági ellenőrzések esetén visszaszorítaná az adóelkerülést – mondta Kalocsai Zsolt, az RSM Hungary Adótanácsadó Zrt. elnök-vezérigazgatója.
A szakértő szerint a társasági adó és a személyi jövedelemadó magyarországi mértéke nemzetközi összehasonlításban is rendkívül alacsony. Az élő munkaadó terhe azonban nagyon magas és ez az embereket adóelkerülésre, a cégeket pedig elköltözésre ösztönzi.
„1 nettó forint majdnem 2 forintba kerül a munkaadónak, ez borzasztóan magas. Nem kell messze mennünk, említsük meg a lengyeleket - akik szintén jól szerepelnek az Európa-bajnokságon, szóval szorítunk nekik is – akkor azt látjuk, hogy ugyanez az arány ott 60 és 70% körül van. Ez annyit jelent, hogy míg itt egy munkaadó 1 nettó forintra kifizet 94 - 95 forintot, addig egy lengyel munkaadó ezt 70 alatt teszi meg. Ez százalékosan is borzasztóan nagy különbség és nagy hátrány” - hangsúlyozta az adószakértő.
Az adminisztrációs terheket is csökkenteni kellene – tette hozzá Kalocsai Zsolt.
„Jó irányba hat, hogy az informatikai fejlesztésekkel, az online számlázás 2017-es bevezetésével és az ehhez kapcsolódó adatmódosításokkal talán el fogunk jutni oda, hogy az adminisztráció csökken. De jelentős adminisztrációs csökkentést ez a csomag nem hozott. Még itt is nagy a tér” - fogalmazott Kalocsai Zsolt.
A magyarországi adórendszer versenyhátrányának bizonyítéka, hogy a nagy szolgáltató centrumok Dél-Lengyelországba teszik át a székhelyüket – mutatott rá Kalocsai Zsolt, az RSM Hungary Adótanácsadó Zrt. elnök-vezérigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.