„Minden három újításból, találmányból és világfordító tudományos felfedezésből kettő Amerikából érkezik. Ha nem lenne jó náluk az iskolarendszer, akkor ez nem így lenne. Egy olyan országban, ahol rossz a közoktatás, ez elképzelhetetlen volna. És van egy iparága, amit Kínában és másutt sem lehet lekoppintani, ez nem az autógyártás és nem is az Apple, hanem a felsőoktatás” - mondta Borhi László.
A docens szerint az amerikai felsőoktatástól Európa is már nagyon régen elmaradt.
„Nem kell megtanulni felesleges dolgokat, amit úgyis elfelejt az ember 10 perc múlva, mert mindent meg lehet nézni az interneten vagy egy lexikonban. Ehelyett projekteket kell megoldani, már az elemi iskolában. Talán egy Európában kiképzett hallgatónak több adat van a fejében, de az biztos, hogy egy amerikai sokkal gyorsabban megtanul egy új területet” - hangsúlyozta az Indiana Egyetem docense.
Borhi László szerint az Egyesült Államok oktatási rendszere a problémamegoldó képesség fejlesztésével, az egészséges önbizalom táplálásával és a világra nyitottsággal jár Európa előtt.
„Az ottani értelmiségfogalom egész más, mint a mi közép-európai értelmiségfogalmunk. Ott is létezik egy értelmiségi elit, amelyet általában a keleti parttal és a nagy egyetemekkel azonosítanak, vannak véleményformálóik, de az a fajta missziós tudat, ami Magyarországon vagy a szomszédos országok értelmiségében megtalálható, miszerint nekünk kell megváltani a világot, megváltoztatni és modernizálni az országot, Amerikában nem jellemző” - fogalmazott Borhi László.
Az Indiana Egyetem docense hozzátette: az elnök személye is klánszerűvé kezd válni. A történész szerint tudható, melyik iskolákba kell járni ahhoz, hogy valaki a politikai elitbe bekerüljön.