„Hivatalosan, érdekegyeztetés keretében tesszük fel azt a kérdést, hogy hány ember kerül utcára. Mi nem egy átlagszámot szeretnénk hallani, hanem arra vagyunk kíváncsiak, hogy melyek azok a feladatok az intézményekben, amelyeket nem kívánnak ellátni a jövőben az adott szervezeti keretben, és tudni szeretnénk az ehhez rendelt létszámot” - mondta Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke.
Hozzátette: a létszám felettivé vált dolgozókat életkor és közszolgálati jogviszony szerint csoportosítva szeretnék ismerni.
„Mi a háromezer főt konkrét számok keretében szeretnénk látni, az átlagszámmal nem tudunk mit kezdeni” - hangsúlyozta Boros Péterné.
Bár a miniszter ígérete szerint a munkaadókat támogatnák abban, hogy elbocsátott állami alkalmazottakat foglalkoztassanak, ez nem jelenti azt, hogy a dolgozók könnyen elhelyezkedhetnek a munkaerőpiacon.
„Ne gondolja senki, hogy egy speciális szakismeretet igénylő állami végzettség könnyen konvertálható bármely versenyszférás munkakörbe. Ezt előbb meg kell vizsgálni. Szeretnénk tudni pontosan, hogy ezeknek az embereknek mi lesz a sorsuk, meg kell őket vizsgálni a státuszukban, végzettség szerint és meg kell találni a megfelelő eszközöket a probléma kezelésére” - fogalmazott a szakszervezeti elnök.
Boros Péterné szerint mindezt a leépítés munkáltatói felelőssége keretében kell megtenni.
„A kormányzatnak jogi kötelezettsége is van, dolgozók nagyobb csoportját érintő intézkedésekkel kapcsolatban további felelősséggel tartozik. Nem hiszem, hogy jó üzenet lenne kilökni az utcára 3 ezer embert azzal, hogy menjen mindenki világgá és oldja meg a saját sorsát. Szerintem az a tisztességes, ha ebben segítünk, hiszen akkor a jövőben nem úgy fog visszatekinteni az állami szolgálatra, hogy sem jó fizetést, sem megbecsülést nem kapott” - mondta Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke az InfoRádiónak.