A gödöllői Szent István Egyetem tudományos rektorhelyettese kiemelte, az, hogy a zöldség- és gyümölcsfajok vitamintartalma hogyan alakul, komplex kérdés, számos tényező befolyásolja. Az nem igaz, hogy az utóbbi években a vitamin- és ásványi anyag tartalmuk csökkent volna – jelentette ki Helyes Lajos.
„A Magyarországon termesztett 45-50 zöldségfaj vitamintartalma egyrészt függ a fajtól, tehát attól, hogy paprikáról, paradicsomról, kelkáposztáról, sárgarépáról vagy salátáról beszélünk. Meghatározzák a termesztési körülmények, az, hogy milyen a tápanyag-, a víz-, a fényellátottság. Például egy paprikában, ami egyébként genetikailag magas C-vitamin tartalommal rendelkezik, akkor lesz magas a C-vitamin tartalom, ha a fényellátottság kedvező és a megvilágítás ideje és erőssége is nagy. Abban a paprikában tehát biztosan több a C-vitamin, amit júliusban vagy augusztusban takarítanak be, mint amit növényházban januárban szednek le” - magyarázta a gödöllői Szent István Egyetem tudományos rektorhelyettese.
Helyes Lajos elmondta, folynak olyan vizsgálatok, hogy a zöldségekben és gyümölcsökben lévő fitonutriensek minél magasabb koncentrációban legyenek jelen.
„A paradicsom piros színét a likopin adja, ami egy nagyon fontos antioxidáns, vannak nemesítési irányok, termesztéstechnikai kísérletek, hogy ez minél magasabb legyen” - hangsúlyozta a rektorhelyettes.
Hozzátette, a káposztafélékben, brokkoliban magas koncentrációban jelenlévő, úgynevezett glukozinolátokra jól hat a hideg.
„Majdnem minden fitonutriens valamilyen stresszre alakul ki, olyan vizsgálatokat, kísérleteket kell végezni, hogy ezek minél magasabb koncentrációban jelenjenek meg, ezt mi évek óta végezzük” - jelezte Helyes Lajos.