Úgy folytatta: a pálos települések találkozója nemes hagyományt elevenít fel, a hagyomány ápolása azonban nem lehet öncél.
Hozzátette, fontosak a gyökereink, de csak azért, hogy gyümölcsöt teremthessünk: a cél a gyümölcs, a gyökerek csak a feltétel. Ha ezt elfelejtjük, langyos konzervativizmusba süllyedünk, a kereszténység nem annyira a múltunk, hanem a jövőnk kell, hogy legyen - mondta.
A miniszter szólt arról, hogy a Magyarországra és Európa keleti felére évtizedekig ráerőltetett tudományos materializmus helyett ma a világban makacsul tartja magát egyfajta egzisztencialista materializmus, az anyagiasság kísértése, "mintha az anyagiak lennének egyedül igazán fontosak". A pálosok ez ellen lázadnak a mai napig, ők a valódi radikálisok, akik mernek másképp élni - mondta.
Emlékeztetett arra is, hogy az első remeteszerzetesek kivonulók voltak, kivonultak a városokból. A pálos alapítású vagy kötődésű települések üzenete, hogy ha a lélek és a szellem lakja a vidéket, akkor a vidék képes lesz nem csak el-, hanem megtartani lakóit, sőt újabbakat vonzani - emelte ki.
Csóka János, a Magyar Pálos Rend tartományfőnöke az MTI-nek elmondta: az évenkénti találkozón a pálosok és azok a települések vesznek részt, ahol volt vagy van pálos kolostor. Rámutatott: ezeknek a településeknek az életében jelentős szerepet töltött be a pálos kolostor, múltjuk fontos részeként tartják számon, és meghatározó az identitásukban. "Ezeket a településeket összeköti a pálos múlt, amelyet meg is akarnak őrizni" - fogalmazott.
Tóth Attila, Pilisszentlászló független polgármestere az MTI-vel közölte: a találkozóra 20 településről közel 200 vendég érkezett.
A pálos települések országos találkozója szentmisével vette kezdetét a katolikus templomban, az ünnepi rendezvényre Lengyelországból is érkeztek vendégek.