A permet- és növényvédő szerek alig 10-20 százaléka kerül oda, ahova a mezőgazdasági tevékenység során szánták, a többi vegyszer a környezetet szennyezi – mondta el Rodics Katalin, a Greenpeace munkatársa.
„Bejut a talajba, a levegőbe, a természetes vizekbe. Kimutatták, hogy milyen nagy mennyiségben halmozódnak fel a növényvédő szerek, ráadásul nem egy-egy, hanem úgynevezett vegyszer-koktél van már mindenhol. Az Európai Unió jelenlegi szabályozási rendszere ezt képtelen kezelni, hiszen egy-egy hatóanyagot még meg tud nézni, megállapítja a még biztonságos koncentrációját, de azt, hogy ez a több százféle növényvédő szer keverékben egymást hogy erősíti, fizikailag is kivitelezhetetlen lenne egy kísérletsorozat is.”
A szennyezés hatására a kétéltű és hüllőállomány jelentős csökken – mondta Rodics Katalin, példaként említve, hogy míg Németországban az almatermesztők az ötvenes években egyetlen egyszer sem, napjainkban évente átlagosan 34-szer permeteznek. A Greenpeace munkatársa szerint megoldás az ökológiai gazdálkodási módszerek előtérbe helyezése lenne.
Halmos Gergő, a Magyar Madártani Egyesület igazgatója szerint az elmúlt években 30-40 százalékkal csökkent a mezőgazdasági területekhez kötődő madárfajok állománya a növényvédő szerek használata miatt.
„Tudományosan alá lehet támasztani, hogy ez a mezőgazdasági gyakorlat miatt van, ez egyértelmű, de az, hogy pontosan melyik eleme, az fajonként változó, másrészt nagyon részletes vizsgálatokat igényel. Egyes fajoknál egyértelműen kimutatható volt, hogy a gyommagvak, illetve termények kint maradt mag hányadának csökkenése egyértelműen a magevő madárfajok állománycsökkenéséhez vezetett.”
Nyugat-Európában a mezei veréb állománya csappant meg jelentősen, idehaza pedig a fecskeállomány ritkult meg számottevően az elmúlt években – mondta el a Magyar Madártani Egyesület igazgatója.