„Ha két év után visszatekintünk, azt mondhatom, hogy valóban az évszázad árvize volt a nyugat-balkáni. Egy humanitárius katasztrófánál közvetlenül a családokat próbáljuk segíteni, ezt tettük Szerbiában is. 12-14 napig volt két méteres a vízmagasság, emiatt minden tönkrement” - idézte fel az Ökumenikus Segélyszervezet elnöke.
„Eljutottunk néhány olyan családhoz, akiknek az életében a segítségünk nagyon komoly változást hozott. Volt azért némi állami támogatás, segítség Szerbia részéről is, ám az nem volt elegendő arra, hogy abból rendbe lehessen tenni a károkat. Ezért arra törekedtünk, hogy kiegészítsük azt a segítségnyújtást. Így ahol jártunk, belső ajtók, ablakok cseréjéhez járultunk hozzá az újjáépítéshez, és több esetben a tetőszerkezethez adtunk alapanyagokat” - részletezte.
Két év után most lezárult a program, ám úgy láttuk, hogy maradtak még a helyszínen feladatok. De ha összességében a környezetet nézem, és az ottani körülményekhez viszonyítom, akkor azt mondhatom, hogy az a része rendben van – összegezte munkájukat Lehel László.
Véleménye szerint ennél nehezebb Bosznia esete, mert az egy komplikáltabb történet.
„Szarajevóban mederszabályozásra, illetve megelőző intézkedésekre is szükség volt. A város környékén azzal szembesültünk, hogy van egy olyan patakmeder, amelyik nincs szabályozva, nem védhető, és mindent elvisz maga körül” - ismertette a problémát.
„A másik probléma, amivel szembesültünk, hogy a patakot – amely valamikor egy völgyben volt – időközben lefedték, és az egész völgyet feltöltötték Szarajevó szemetével. Ez a szemét, szennyeződés bekerült a patakba” - folytatta.
„Amikor megemelkedett a vízszint, ezzel a szennyezett vízzel árasztotta el a környéket. Először a legkritikusabb fél kilométeres szakaszon szabályozott medert hoztunk létre. Úgy gondoljuk, hogy ez a része abszolút biztonságos” - összegezte munkájukat Lehel László.
„Ám a szennyeződés felszámolásához nyilvánvalóan nem vagyunk elegendően. Ezért azon kezdtünk el gondolkodni a szarajevói szervezettel együtt, hogy milyen európai források lennének, amelybe bekapcsolódva megoldhatnánk a problémát” - hangsúlyozta az Ökumenikus Segélyszervezet elnöke.