„Az ilyen típusú bűncselekmények iratanyagai majdnem teljes egészében fennmaradtak, de nem ez az igazán érdekes, hanem azok az ügyek, amelyek ezzel összefügghetnek, tehát az állambiztonsági vonatkozások. A dolog körülményei ezt valószínűsítik, hiszen ez a történet nagyon enyhe büntetéssel zárult, pedig annak idején ennek a büntetési tétele 2-től 8 évig terjedő szabadságvesztés volt, tehát kézenfekvő, hogy valamiféle vádalku jellegű megállapodás állhatott a háttérben” - mondta Ungváry Krisztián történész, a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa.
Hangsúlyozta: nem Kiss László bűntette igazán érdekes, hiszen ezért nyilván megbűnhődött, hanem az a kellemetlen gyanú, hogy esetleg a múltjában vannak még titkolt oldalak, amelyeket azért nem tudhatunk meg, mert ma Magyarországon a mindenkori hatalom elfedi őket a nyilvánosság elől.
„Töredékes nyilvántartás került át a levéltárba, holott mágnesszalagon ez teljes egészében létezik és ezt mind a mai napig visszatartják. Nem maga a történet, tehát a nemi erőszak az igazán súlyos ebben. Számomra visszatetsző, hogy egy régmúlt homályába vesző ügyet valakinek most vádként olvasnak a fejére. Ez is rámutat arra, hogy sok ember esetleg más vonalon is zsarolható. Ezért kellene megismernünk a múltunkat” - fogalmazott a történész.
Mint mondta, ha ismert ember követ el bűncselekményt, annak a neve megjelenik a sajtóban. Ezért ezt az ügyet annak idején sem lehetett egészen a szőnyeg alá söpörni.
„Száz százalékban sohasem lesz nyilvános minden irat, de azt el lehetne érni, hogy becsületesebben csinálják, mint ahogy ezt jelenleg teszik. Minden környező ország tisztességesebben kezeli ezt a kérdést - talán Szerbiát leszámítva - , mint Magyarország. A történelemnek nincs vége, a múlt változik a legtöbbet. De hogy erről normálisan lehessen beszélni, egyenlő feltételekkel lehessen hozzájutni az információkhoz és ne lehessen embereket zsarolni, ahhoz az iratoknak a levéltárba kellene kerülniük” - mondta Ungváry Krisztián történész az InfoRádiónak.