„Ebben a jelenségben a férfiak jobban érintettek, ugyanakkor a nők körében az utóbbi években erősebb növekedés figyelhető meg, van egy közeledés a nemek között. Területi eloszlásban: a szülői házban maradás elsősorban a községekre jellemző” - ismertette a KSH osztályvezetője.
Kovács Marcell hozzátette: „a jelenség okai esetenként változóak, de az látszik, hogy inkább kényszer a legerősebb hatás. Az egyik ok az, hogy a tanulási időszak elhúzódik, ezáltal későbbre tolódik az önállósodás és a saját család alapítása. A gazdasági válság hatása is, a munkaerő-piaci bizonytalanság, a saját lakás fenntartásának nehézségei tovább erősítették ezt a folyamatot.”
„Az elmúlt tíz évben megfigyelt legjelentősebb változás, hogy egyre többen vannak olyanok, akik a harmincas éveikben sem költöznek el otthonról. Itt sokkal inkább kényszerpályáról van szó, és a lehetőségek hiánya okozza a szülői házban maradást. Ha megnézzük az otthonmaradó húszas-harmincas éveikben járók kevésbé iskolázottak, mint az önállósodottak, érdekes, hogy a szülőkkel élők hamarabb kezdenek el dolgozni, azonban később fokozottabban érinti őket a munkanélküliség, alacsonyabb az arányuk a magasabb státuszú és magasabb jövedelmet biztosító foglalkozásokban” - mondta a KSH osztályvezetője.
Kovács Marcell jelezte: „az európai országokban a felnőtt gyerekek aránya átlagosan 27,5 százalék volt, a Magyarországra jellemző 31,4 százalékos arány valamivel átlag feletti, de inkább úgy érdemes fogalmazni, hogy a középmezőnyben vagyunk, mert Magyarországnál sokkal jobban érintettek a déli országok, ugyanakkor Szlovákiában minden második húszas-harmincas a szüleivel lakik még.”