„A pedagógusok elégedetlenségi akciója klasszikus politikai akció, amelyben a szervezők részben szakpolitikai, részben politikai változást szeretnének, ugyanakkor korábban a Kossuth téren kormányváltó iránya is volt a tüntetésnek” - mondta Török Gábor.
Hozzátette: a kormány közben azt szeretné, ha csak néhány elégedetlenkedőt látnánk az akció mögött, akik tiltakoznak ahelyett, hogy tárgyalóasztalhoz ülnének.
„Bár egyes közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy a tanárok mögött ott áll a társadalom egy része, az ilyen tiltakozó akciók eddig rendszerint kifulladtak. Ennek ellenére a kormánynak mégis van oka tartania az akciótól, hiszen az igazán veszélyes az, amikor konkrét politikai oldalhoz nem köthető civilek tiltakoznak” - fogalmazott az elemző.
Mint mondta, az ilyen megmozdulások sokkal veszélyesebbek, mint a parlamenti csaták.
„A tanárok a kormányzat 2010 óta tartó oktatási reformját szeretnék eltörölni és a centralizációt megszüntetni. Nem a Klik a legfőbb probléma, hanem a kormány oktatásirányítási modellje. Ezek látszólag olyan követelések, amelyek megbeszélhetők tárgyalóasztal mellett, de úgy látszik, a tanárok azt feltételezik, hogy tárgyalással nem tudnak eredményeket elérni” - hangsúlyozta Török Gábor.
Az elemző szerint a politikai célok elérésének számtalan útja létezik, különböző eszközök felhasználásával – most pedig csupán annyi történik, hogy a tanárok kihasználják az erejüket.
„Sokan hittek abban, hogy civilekből politikai entitások vagy politikai mozgalmak születhetnek, de ebből szerintem nem születik politikai mozgalom. Az akció mégis képes ártani a kormánynak, és lehetőséget biztosíthat arra, hogy néhány civilt később politikai szerepben is láthassunk” - mondta Török Gábor az InfoRádió Aréna című műsorában.