„Kétféle csoportba sorolhatjuk a titkosító appokat. Az egyik az állománytitkosító app, amely a mobiltelefonon található állományokat tudja titkosítani. Ide értendők a dokumentumok, híváslisták, illetve címjegyzékek. A másik az úgynevezett „vonali” titkosítás, amikor az appok a kommunikációt titkosítják” - mondta Hirsch Gábor, az Informatikai Vállalkozások Szövetségének IT-biztonsági csoportvezetője.
Hozzátette: ez a kommunikáció lehet egy mobilhívás, adathívás, adatkapcsolat vagy chat-kapcsolat is.
„A két eszköz közötti kommunikációt titkosítja, kihúz egy titkosított csatornát, amelynek két végpontja a két telefon, és a két pont közötti kommunikáció lesz kódolva. Bár a szolgáltatón áthalad az összes információ, ha kellő mértékű a titkosítás, gyakorlatilag értelmezhetetlen lesz, mert nem lehet visszafejteni” - fogalmazott a szakértő.
Mint mondta, ugyanez igaz az állománytitkosítókra. Ott is található egy titkosítási algoritmus, amelyhez egy titkosítási kulcs szükséges, ezzel titkosítható a telefonon tárolt információ és csak ennek a kulcsnak a segítségével lehet visszafejteni az információt.
„A vonali titkosítást lehet használni normál céges környezetben is, egy távmunka segítségével, ez teljesen bevált gyakorlat. Természetesen, mint minden eszközt, ezt is lehet jóra és rosszra is használni, ebből következően terroristák, bűnözők is használhatják, de van legális, normál céges felhasználása is” - hangsúlyozta Hirsch Gábor.
A szakértő az InfoRádiónak arra a kérdésére, milyen hatása lehet annak, hogy a magyar kormányzat a titkosító appokkal foglalkozó cégek betiltására készül, azt válaszolta: ez nem technológiai, hanem nagyon bonyolult jogi kérdés, amely alapjaiban fogja megváltoztatni a piacot.