"Nagyon fontos, hogy a társadalom félelemérzetét és aggodalmát is megnyugtassák azok az intézkedések, amelyek ilyenkor születnek" - mondta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutató Központjának igazgatója.
Hozzátette: az intézkedések egy része azt próbálja demonstrálni, hogy a hatalom a helyén van, alkalmas arra, hogy megvédje a társadalmat és meg is teszi ezt. De van nagyon sok olyan intézkedés is, amely valóban megakadályozhat terrorcselekményt.
"Ilyen például az, hogy a Vatikánban, a Szent Péter Bazilika elé csak fémdetektoron lehet áthaladni. Vagy azoknak az intézményeknek a védelme is, amelyeket esetleg terrortámadás érhet. Természetesen amiket mi látunk, azok nem merítik ki az összes olyan lépést, amit a terrorizmus ellen a terrorelhárítók és a rendőrök tesznek" - hangsúlyozta Tálas Péter.
Az InfoRádiónak arra a kérdésére, miszerint a közös európai felderítésen és az információmegosztáson kell-e javítani, és akár egy közös európai ügynökséget kellene létrehozni, a szakértő azt válaszolta:
"Mivel Brüsszelt érte támadás, ahol EU-intézmények vannak, ez sokkal jobban meg fogja érinteni az Európai Unió apparátusát és a vezetőket, mint mondjuk egy párizsi vagy londoni terrortámadás, tehát elképzelhető az előrelépés."
Hozzáfűzte: indokolt, hogy a titkosszolgálatok és a rendőrség az információcserében jóval intenzívebben működjenek együtt, mint eddig.
"Mind a párizsi, mind a brüsszeli terrortámadásokkal kapcsolatban kiderült, hogy korábban különböző hírszerző szolgálatok már jelzéseket adtak arra vonatkozóan, hogy ilyen típusú merényleteket terveznek. Ennek megfelelően a hírszerzést is erősíteni kell és az Európai Uniónak el kell jutnia oda, hogy megossza a terrorizmus-elhárítást és a terrorizmus elleni küzdelmet a tagállamok és az unió között" - mondta Tálas Péter a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutató Központjának igazgatója.
Hanganyag: Sigmond Árpád