Pleva György közölte: alapvetően kétféle sonkát különböztetünk meg a húsvéti sonkák körében.
"Az egyik a hagyományosan pácolt, magyar módra készült sonka, amikor a sonka egy hosszú hetekig tartó folyamat során kapja meg azt a pácanyagot, ami lassan diffundál be a húsba. Így nyeri el a füstölési folyamat során az érettségét és az aromáját, a víztartalmának egy jelentős részét pedig elveszíti" - mondta.
"A másik változat a húsipari termékek között található úgynevezett gyorspácolt sonkafélék piaca, ahol egy gyorspácolási, füstölési, érlelési folyamat során akár a sonka tömegének 30 százalékát helyettesítő víz is kerülhet a termékbe. A gyorspácolt termékek általában hűtve tárolandók, gyorsabban is romlanak, mint a hagyományos sonkák" - folytatta a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal igazgatója.
Elmondta, hogy a gyorspácolt termékeknél arra kell odafigyelni, hogy ha már felvágatlanul is vizet ereszt magából a sonka, akkor az már elég nagy mennyiségű páclétartalomra utal.
Többféle állatfaj húsából készülhet sonka: sertés, marha, vadhús.
"Gyakran előfordul, hogy az üzletben sonkavásárláskor a jelölésen nem a sonka szó szerepel. Sertéssonka csak combból vagy lapockából készülhet. Sok olyan termékkel találkozhatunk, ami tulajdonképpen meg is felelne a sonka feltételeinek, megfelel a víztartalom, sótartalom és fehérjetartalmi előírásoknak. Sokszor mégis csak azt találjuk a címkén, hogy pácolt, füstölt comb, vagy pácolt, füstölt lapocka. Ez azt jelentni, hogy valószínűleg nem felel meg a sonka előírásainak, de ettől függetlenül szabályosan előállított és forgalmazott termékekről van szó" - ismertette a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal igazgatója.
Hanganyag: Kálló Izabella