"Az egyik levéltáros kollégánk kutatott Moszkvában tavaly ősszel. Többek között az egyik hadtörténeti levéltárban elmondták neki, hogy van egy lista, amit magyar fél még nem látott. Megmutatták az anyag egy pici szeletét, és közölték, hogy négyszáz-négyszázhúszezres listáról van szól. Ezek olyan emberek, akik az egykori Szovjetunió területén hadifogságban voltak, és hazajöttek. Létezik egy olyan lista is, amelyet az orosz partner adott át a 1990-es évek közepén-végén, amely a Gulágon elhunyt magyar hadifoglyokat tartalmazza. Ez a kettő nagyon érdekes információhalmazt alkot majd" - hangsúlyozta Kovács Vilmos ezredes.
"Ez egy rendkívül alapos lista, egy-egy hadifogoly anyaga négy-hat, esetenként hét oldalból is áll, ez akkor készült, amikor megérkezett a táborba. Harminc, negyven, helyenként ötven előregyártott kérdésre kellett válaszolnia a hadifogolynak. A feldolgozása azért nehéz, mert cirill betűkkel, oroszul vetették papírra, ezeket magyarítani kell. Borzasztó érdekes anyag. Alapinformációk vannak benne: hol, hogyan esett fogságba, esetleg honnan hurcolták el. A hadifogoly kategóriája nem csak a hadműveleti területen fogságba esett katonákat jelenti, de amikor a magyar hadműveleti területen már nem volt olyan mennyiségű a hadifoglyok száma, elhurcoltak, akit értek. Arra számítunk, hogy a listának akár 15-20 százaléka lehet civil is" - emelte ki a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka.
Az lehet a cél, hogy a digitális feldolgozás után akár online is kutatható legyen, hogy minél többen találhassák meg eltűnt hozzátartozójukat - mondta Kovács Vilmos ezredes.
Hanganyag: Domanits András