MSZP: csökkentsék a gáz árát!
Tóth Bertalan (MSZP) a nemzeti otthonteremtési közösségekre utalva azt mondta, 24 óra alatt elfogadnak egy "nemzeti piramisjátékról" szóló jogszabályt, miközben a gázárakat a kormány több mint egy éve nem képes csökkenteni, noha több mint egy éve csökken az energiahordozók importára.
Az ellenzéki politikus azt firtatta, miért nem csökkenek a számlák. Hol van ilyenkor az energiahivatal, a fideszes rezsibiztos, az ármeghatározó miniszter? - kérdezte. Közölte, az MSZP harmadjára nyújtotta be azt a törvényjavaslatot, amelynek alapján az átlagfogyasztás mértékéig 20 százalékkal csökkenhetne a gáz, míg 10-10 százalékkal a távhő és a villany ára.
Aradszki András, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyi államtitkár azt vetette fel, hogy a szocialista kormányok háromszorosára emelték a földgáz, kétszeresére a villamos energia árát.
Azt mondta, a fogyasztói árnak mintegy ötödét befolyásolja a gáz világpiaci ára, az ár többi része a rendszerhasználati díjakból áll. Ez azt jelenti, hogy közvetlen hatása a gázárra a világpiaci árnak nincsen - szögezte le. Az államtitkár szerint az, hogy olcsóbban szerezhető be a gáz, azt jelenti, hogy a kormány megalapozottan, előre kalkulálva a gázár alakulásával hozta meg a rezsicsökkentésről szóló döntést.
KDNP: egy ceglédi gulágmúzeum terve körvonalazódik
Földi László (KDNP) a 2015-ben indult a gulágemlékév kapcsán beszélt arról, hogy Cegléden a volt huszár-, majd a későbbi szovjet laktanya helyén gulágmúzeumot terveznek, ugyanis a Pest megyei városban működött a Kárpát-medence legnagyobb szovjet gyűjtőtábora, ahova 200 ezer embert hurcoltak. Elmondta, remélik, hogy 2017-től méltó módon tudják megőrizni az elhunytak emlékét.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára emlékeztetett arra, hogy 800 ezer magyart vittek el sztálini utasításra kényszermunkára, modernkori rabszolgamunkára. Hozzátette: 200 ezren sohasem tértek haza, és erről nagyon kevesen tudnak, ezért hirdette meg a gulágemlékévet a kormány.
Közölte, bízik benne, hogy az áldozatoknak Budapesten és Cegléden is méltó emléket tudnak állítani.
LMP: megvárják-e a népszavazás eredményét az állami földek eladásával?
Sallai R. Benedek (LMP) azt mondta, hogy ha nem akarnak eladni egy állami földet, akkor hektáronként 1,8 millió forintért hirdetik meg, ha valamit oda akarnak adni rokonoknak, ismerősnek, akkor hektáronként 200 ezer forintért írják ki. Erre törökszentmiklósi és tiszaszentimrei példákat hozott. Elmondta, feljelentést tett az ügyben hivatali visszaélés miatt, de feljelentését a rendőrség elutasította, mert a Nemzeti Földalapkezelő nem állami hivatal.
Közölte azt is, hogy megkezdődött az aláírásgyűjtés a földügyben tartandó népszavazáshoz. Azt firtatta, hogy van-e esély arra, hogy a további árverésekkel megvárják a népszavazás eredményét.
Bitay Márton, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) állami földekért felelős államtitkára fontos szempontnak nevezte a kikiáltási árat, de felhívta a figyelmet arra, hogy a földek értékesítése nyilvános árverésen történik, árversenyben alakul ki az eladási ár.
Azt kérte a képviselőtől, hogy ne hasonlítsa össze egy 2-3 aranykorona értékű legelő és a 30 aranykorona értékű szántóföld kikiáltási árát. A népszavazásról közölte, megvárják, hogy összegyűlnek-e a szükséges aláírások.
Ismertetése szerint márciusban az első tíz árverési napon 30 ezer hektár állami föld kelt el.
A Jobbik az állatvédelemről
Egyed Zsolt (Jobbik) szerint Magyarországnak több évtizedes elmaradása van az állatvédelem területén. A többi között beszélt arról, hogy a rendőrség szerinte nem igazán foglalkozik az illegális kutyaviadalokkal. Szorgalmazta a gyepmesteri rendszer megszüntetését, a feladat átadását civileknek. Hozzátette: az ebtenyésztési törvény módosítása a tenyésztők ellen van, először a tenyésztő és a szaporító között kellene különbséget tenni.
Egy konkrét eset kapcsán büntetések mértékét sem tartotta elég szigorúnak, ezért jelezte, hogy a vadászati törvény módosítását kezdeményezik. Véleménye szerint kampány kellene azért, hogy menhelyekről fogadjanak örökbe állatokat az emberek, illetve szükségesnek tartott egy országos ivartartalanítási akciót.
Nagy István, az FM parlamenti államtitkára közölte, az állatvédelem nem pártpolitikai kérdés, hanem emberség kérdése, az állatok jólétének biztosítására pedig kiemelt figyelmet fordítanak.
Szólt az eddigi kormányzati intézkedésekről, a kutyák chippel való ellátásáról, annak tilalmáról, hogy az ebeket tilos tartósan láncon tartani.
Jelezte, az állatok tiszteletére és megbecsülésére való nevelés hosszú folyamat, aminek az elején tartanak. Az államtitkár hozzátette: az állatkínzásért kiszabott büntetések sok esetben nem bírnak visszatartó erővel, ezért egyeztetések folynak a büntető törvénykönyv módosításának lehetőségéről.
Fidesz: a reformáció emlékéve lesz jövőre
Hoppál Péter (Fidesz) a reformáció európai civilizáció megváltozásában betöltött szerepét hangsúlyozva elmondta, a reformáció ötszázadik évfordulójára emlékezik a világ 2017-ben. Közölte, Reformáció 500 néven emlékbizottságot hoztak létre és jelentős pályázatokat hirdetnek.
Rétvári Bence beszámolt arról, hogy konferenciaszervezésre 100-600 ezer, tudományos kutatásra 100-400 ezer, könyvkiadásra 100 ezer-1,2 millió forint közötti támogatás kapható.
Hanganyag: Herczeg Zsolt