Soltész Miklós az 1848-49-es forradalomról szólva kijelentette, "ha fegyveres harcra ma nincs is szükség, de közös szabadságunk megőrzésére annál inkább, mert veszélyeztetik szabadságunkat Brüsszelből". Hozzátette, "nem tudják elviselni, ha valakinek nem kozmopolita, nem neoliberális, nem internacionalista véleménye van".
Mint mondta, veszélyeztetik közös szabadságunkat "a vadliberális eszmék is, amelyek a szabadságot szabadosságra cserélik fel; náluk a barátságot csak a pénz jelenti, a szeretetet a tőzsdei árindex, a vallási értékeket, az isteni parancsot pedig gender ideológiára cserélték fel".
És végül veszélyezteti szabadságunkat a keresztény gyökerű Európát megszálló migránsok hada, veszélyeztetik a veszélyt fel nem ismerő politikusok is - jelentette ki, megemlítve, hogy térségünk évszázadokon keresztül szenvedte meg a muszlim térfoglalást.
Bem József "lengyel volt, hazafi volt és hős volt", akire volt miért felnézni, "nem rajta múlott, hogy az akkori nagyhatalmak összefogása és árulása végül a szabadságharc bukásához vezetett" - emlékeztette a szabadságharc tábornokának szobra előtt néhány száz fős hallgatóságát az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára.
Soltész Miklós hozzátette, a két nemzet évezredes kapcsolatának részei voltak a dinasztikus kapcsolatok éppúgy, mint a közös keresztény gyökerek, valamint a forradalmak és szabadságharcok közös hősei, akik "segítették a két nemzet küzdelmét, megmaradását".
Csizmadia László, a CÖKA elnöke azt emelte ki beszédében: a magyarokat és a lengyeleket sokszor próbálták rabigába hajtani, "a szabadság és a hazaszeretetet e két népnek isten által adott ajándéka, így a teremtés pillanatától van polgáraink génjeibe kódolva".
Közölte, országaink több mint ezer éven át voltak a kereszténység védőbástyái, kiűztük a tatárt és a törököt, "ellenálltunk a bolsevizmusnak, a nácizmusnak és a kommunizmusnak, most sem bukhatunk el, amikor a liberalizmus bukása erőszakos föderalizmussal fenyeget".
Kitért arra: a visegrádi négyeknek és a nyugat-balkáni államoknak együtt és egyszerre kell gondoskodniuk szabadságuk megvédéséről, mert "előttünk hullámzik az iszlám tenger és a török birodalmat építő zsaroló törekvés, hátunk mögött az európai bürokraták önzése, ármánykodása és körmönfont javaslatai". Ezért, mint mondta, népeinknek fel kell sorakozniuk a két karizmatikus vezető, Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski mögött.
Tomasz Sakiewicz, a Gazeta Polska főszerkesztője arról beszélt, hogy a két nép szabadságharcosai egymás szabadságáért is küzdöttek, és az 1848-as tettek vezettek a két állam évtizedekkel későbbi szabaddá válásához.
Hangsúlyozta: az Adriai-, a Balti- és a Fekete-tenger között élő nemzetek akkor voltak szabadok és gazdagok, amikor összefogtak, de amikor veszekedtek, ellenséges nagyhatalmak vették át helyüket. Közölte, ezek a nemzetek ma is keresik az együttműködés lehetőségét, hogy szabadságban éljenek.
Ryszard Kapuscinski, a Gazeta Polska klubjainak elnöke közölte: öt éve, amikor Orbán Viktor kormánya megkezdte programja végigvitelét, Magyarországot támadta az európai baloldal, és akkor a lengyelek kimutatták szolidaritásukat. Most, hogy őket támadják, a magyaroktól kapnak támogatást.
Az emlékműnél a szónokok mellett koszorúzott Csúcs Lászlóné lengyel nemzetiségi szószóló, Rónainé Slaba Ewa, az Országos Lengyel Önkormányzat vezetője és Várnai Dorota, a Fővárosi Lengyel Önkormányzat elnöke.