A jelentésben, amely a tavaly szeptemberben lefolytatott reprezentatív felmérés eredményei alapján készült, kifejtették: a válaszadóknak az unió egészében 54 százaléka, Magyarországon pedig 53 százaléka érdeklődik az európai politika iránt. Ez mindkét esetben több mint 10 százalékpontos növekedést jelent az ezt megelőző jelentéshez képest.

A növekvő érdeklődést a készítők szerint a jelenlegi európai és nemzetközi helyzet magyarázza. A kutatást akkor végezték, amikor az utóbbi hónapok legerőteljesebb migrációs hulláma volt tapasztalható az egész EU-ban.

Az Európai Unióhoz tartozás érzését a megkérdezettek 55 százaléka fontosnak tartotta. Ugyanakkor nagyok a különbségek e tekintetben az egyes tagállamok között, Magyarországon például csak az emberek 46 százaléka adta ezt a választ a kérdésre. Uniós szinten tíz válaszadóból hét úgy ítélte meg, hogy fontosabbak azok a dolgok, amelyek összekötik az európaiakat, mint amelyek elválasztják őket.

Azok az európaiak, akik szerint országuk számára előnyös az uniós tagság (60 százalék), elsősorban az EU gazdasági növekedéshez való hozzájárulását, a béke fenntartását és a biztonság erősítését, valamint az országuk és a többi társállam közötti együttműködést hozták fel indokként.

Az európaiak szemében továbbra is a munkanélküliség jelenti a legfontosabb kihívást (49 százalék), az utóbbi két év során azonban a bevándorlás kérdése is látványosan előbbre került (47 százalék), s immár ez számít az EU előtt álló második legfontosabb kihívásnak a megkérdezettek szerint.

Tíz európaiból átlagosan nyolc úgy véli, hogy a menedékkérőket jobban el kellene osztani az EU tagországai között. Ezek háromnegyede szerint az elosztásról uniós szinten kellene dönteni kötelező érvényű kvóták révén, azonban ez a megközelítés több tagállamban távolról sem számíthat a többség támogatására.

Az EU egészét tekintve abszolút többségben (51 százalék) vannak azok, akik szerint országuknak szüksége van legális bevándorlókra, de tizenegy tagállamban - köztük hazánkban - nem ez a többség véleménye. Uniós szinten a válaszadók 56 százaléka szerint jó dolog, hogy az országukban más tagállamok állampolgárai is élnek, tizenegy országban azonban e tekintetben sincsenek többségben ezen vélemény képviselői.