A tömeges bevándorlás okozta válsághelyet eddig is érvényben volt, csak nem az egész országra - tisztázta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

Az ország biztonsága érdekében terjesztette ki a kormány az egész Magyarországra a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet - jelentette ki a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. Bakondi György az InfoRádió Aréna című műsorában elmondta: az intézkedés célja, hogy hatékonyabban lehessen ellenőrizni az országba belépni szándékozó menedékkérőket és a hatóságok határozottabban léphessenek fel az embercsempészekkel szemben.

A főtanácsadó hozzátette: január óta folyamatosan emelkedik a határsértők száma: eddig már több mint 4 ezer tiltott határátlépést regisztráltak, emellett az európai fórumokon született döntések, valamint a környező országok határvédelmi szigorításai miatt nem lehet előre jelezni, hogy az Európába igyekvő tömegek milyen irányba indulnak.

Bakondi György emlékeztetett: a menedékjogról szóló törvény alapján életbe léptetett intézkedés lehetővé teszi, hogy a honvédség egységei segítsék a rendőrség határvédelmi és rendészeti feladatait.Az egész ország területére migrációs válsághelyzetet hirdetett ki a kormány. Pintér Sándor belügyminiszter bejelentése szerint szerdán 0 órától Szlovénia, Horvátország és Szerbia is rendkívüli intézkedéseket vezetett be határán. A bejelentést megelőzően az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát is tájékoztatták a tervezett intézkedésekről. A testület tagjai a sajtónak nyilatkozva azt mondták: ez az intézkedés a magyar állampolgárok számára semmilyen jogkorlátozással nem jár majd. Több ellenzéki párt vitatta az országos szintű intézkedés szükségességét.

Pintér Sándor az intézkedéseket azzal indokolta, hogy ezen országok már a schengeni elvárásoknak megfelelően engedik be a határaikhoz érkezőket, vagyis a belépőknek érvényes útlevéllel és vízummal kell rendelkezniük. Azt mondta: nem tudható, hogy ez milyen reakciókat vált ki azon menekültekből, illegális migránsokból, akik már ezekben az országokban tartózkodnak. Jelezte: azt tapasztalják, hogy a zöldhatáron felállított kerítésnél "lényegesen nagyobb a mozgás", ezeket figyelemmel kísérik.

A belügyminiszter azt mondta: a honvédség részéről 1500-an vesznek részt az akcióban, a rendőröknél pedig a határ menti megyei rendőr-főkapitányságok akcióosztályainak és közrendvédelmi osztályainak munkatársait vezénylik a határhoz "nagyobb létszámban". Többletjogosítványt egyelőre nem kértek, a rendőrségi és honvédségi törvény keretein belül el tudják végezni a munkát - tette hozzá.

Megtervezték az esetleges útépítést, hogy a gépjárművek gyorsabban a határ érintett pontjaira érhessenek, és megtervezték a határ árammal ellátását is, hogy szükség esetén az egész határt megvilágíthassák. Hozzátette: az elfogottakat "megfelelő emberi körülmények között" el tudják helyezni, ha kell, ilyen tábor épül.

Arra a kérdésre, hogy épül-e a román határon is kerítés, azt mondta, nem tapasztalják, hogy Románia felől érkeznének illegális migránsok, de felkészülnek a lehetőségre, ezért megtisztítják a határvonal környékét és szállítanak kerítésanyagot is, hogy ha szükséges, tíz napon belül kerítést építsenek. Jelezte: a román belügyminiszter arról tájékoztatta, Románia garantálja, hogy az országon keresztül nem fognak illegális migránsok érkezni.

Gulyás Gergely, a kormánypárt frakcióvezető-helyettese sajtótájékoztatóján azt mondta: a menekültügyi ellátásokkal kapcsolatban a kormány azt az elvet akarja érvényesíteni, hogy a magyar állampolgárokhoz képest ne élvezzenek előnyöket azok, akik itt átmeneti segítségre szorulnak. A fideszes politikus emellett újra felhívta a figyelmet a kormány alaptörvény-módosítási tervezetére, amely kétharmados támogatottság híján egyelőre nem került a Ház elé, pedig szerinte szükség lenne rá, mert azzal szükség esetén a honvédség teljes körűen segíthetné a rendőrséget. Emlékeztetett, hogy a napokban a horvát kormány is lehetővé tette a hadsereg bevetését a határon.

Szerdai zárt ülésén az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát is tájékoztatták, hogy az egész országra kihirdetik a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet. Molnár Zsolt, a bizottság szocialista elnöke azt mondta: a balkáni útvonalon, különösen a macedón határnál történtek egész Európát riadalommal töltik el. Ugyanakkor hozzátette, mivel a magyar határon jelenleg nincs ilyen helyzet, szokatlannak tartja az eddig csak egyes megyékre elrendelt válsághelyzetet most az egész országra kiterjeszteni. Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője közleményében azt kérte, amennyiben az Orbán-kabinetnek értesülései vannak a Macedóniában kialakult helyzet várható alakulásáról, azt ossza meg a magyar közvéleménnyel.

Németh Szilárd fideszes alelnök azt mondta: a szolgálatok tájékoztatása alapján 15-20 ezerre becsülik a balkáni útvonalon Európába tartó bevándorlókat. Mint mondta: megalapozott szakmai jelentések és információk indokolják a válsághelyzet kihirdetését.

Az LMP-s Szél Bernadett elmondta: kérdésére az illetékesektől azt a választ kapta: ez az intézkedés a magyar állampolgárok számára semmilyen jogkorlátozással nem jár majd.

Mirkóczki Ádám, a testület jobbikos tagja azt hangsúlyozta: a Jobbik által már régóta szorgalmazott, egy 24 órában szolgálatot teljesítő önálló határőrség felállítására lenne szükség.

Az Együtt közleményében azt írta: elutasítják a "háborús riogatást", és olyan közös európai megoldás megteremtését sürgeti, amely a többségi társadalom számára biztonságos, a menedékkérőkkel pedig emberséges.

A Demokratikus Koalíció szerint a migrációs válsághelyzet kihirdetésével a kormány megkezdte a kvóta elleni népszavazást megelőző kampányt. A DK bízik abban, a válsághelyzet nem a korábban meghiúsult alkotmánymódosítást hivatott pótolni és remélik, hogy a kormány nem akarja majd erre hivatkozva felfüggeszteni az emberek gyülekezési jogát, hogy megakadályozza a március 15-i kormányellenes tüntetéseket.

A Magyar Liberális Párt (MLP) szerint közleményében hangsúlyozta, nem állnak fenn azok a törvényes körülmények, melyek alapján a kormány az egész országra kiterjedő válsághelyzetet hirdethetne ki, vagy ha mégis, akkor annak tényét eltitkolják.

A Magyar Helsinki Bizottság szerint a kormány jogellenesen és értelmetlenül hirdeti ki a migrációs válsághelyzetet az ország egész területére, ezért a döntés haladéktalan visszavonására szólította fel a kabinetet. A civil szervezet közleményében úgy fogalmazott: ha migrációs válsághelyzet alatt a kormány a 2015 szeptemberében elfogadott, a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet bevezetését érti, akkor "a saját maga által néhány hónapja hozott szabályokat hágja át", a legalapvetőbb jogállami garanciákat is figyelmen kívül hagyva.