A szakértő először a logopédia szó jelentését magyarázta el.
"Ez egy görög eredetű szó, a logosz nemcsak beszédet jelent, hanem észt, szót, gondolkodást és bölcsességet is."
Varga Sarolta kiemelte, logopédiai probléma, ha valakinek a beszédét valamilyen okból sérülés érte, akkor ezeken a területeken nem tud úgy teljesíteni, ahogy egyébként az adottságai képessé tennék.
"Gondoljunk bele, hogy milyen hendikeppel indul egy jó intellektusú gyerek, ha dadog vagy pösze, vagy egy gimnazista, akinek a gondolkodását azért nem lehet követni, mert hadar. Számtalan olyan dolog van, ami a beszédstruktúrája miatt az életben, az életkilátásaiban nagymértékben korlátozzák."
A logopédia feladata, hogy ezeket a problémákat javítsa, a személyiséget a helyére tudjuk irányítani - hangsúlyozta a szakember.
"Ma már a logopédiai terápia az óvodákban megkezdődik. Ilyenkor a szülő dolga - ebből a szempontból - egyszerű, viszont csak a logopédus nem fogja tudni megoldani a problémát, a szülő aktív közreműködése nélkül nem lesz sikeres a terápia. A logopédus feladata, hogy egy hibás hangzót helyretegyen, ezt meg is tudja csinálni, de ha nem történik meg a rendszeres ismétlés - automatizálódási folyamat -, akkor a terápia, ha nincs is kudarca ítélve, de sokkal hosszabb ideig tart, mint ha egy gondos szülői közreműködéssel történik."
Varga Sarolta hozzátette, hogy ugyanez a helyzet a diszlexia megelőzésével is.
"Ez az olvasás és az írás koordinációjának a zavarát jelenti, ha csak az iskolában foglalkozik a logopédus a gyerekkel, az, ha nem is édeskevés, de éppen csak elégséges ahhoz, hogy érdemi előrelépés történjen."
Mindenképpen meg kell keresni az óvodában és az iskolában a logopédust, hogy a megfelelő terápiát elvégezze - hívta fel a figyelmet a logopédus.
Hanganyag: Sánta András