"Szokták mondani, hogy a tanárok felkészültsége, módszertani ismeretei, nyelvismerete nem megfelelő. Ez biztosan igaz sok helyen, de nemzetközi összehasonlításban - jómagam is számos iskolában jártam külföldön - nem mondhatjuk azt, hogy általánosságban a magyar iskolák jelentős részében alacsonyan képzett, gyakorlatlan, vagy nem megfelelő ismeretekkel rendelkező tanári kar oktatna" - mondta Rozgonyi Zoltán, a Nyelvtudásért Egyesület vezetője az InfoRádiónak.
Hozzátette: az óraszámból sem adódhat a probléma, hiszen ma, az alaptantervnek megfelelően legalább 900, de jellemzően inkább 1000-1100 órát tanulják az első idegennyelvet a most végző középiskolások.
"A tanulók motivációja biztosan sokat számít. A Nyelvtudásért Egyesület a konferenciát megelőzően végzett több mint ezer tanár és több mint 2 ezer diák körében egy online felmérést. Ez adni fog néhány támpontot, de pusztán csak kiindulási pont lehet. Talán a legtöbbet az segíthet, ha az Oktatási Hivatal által, az elmúlt 2 évben már elindított, hatodikos és nyolcadikos iskolások körében végzett átfogó nyelvi mérések eredménye megismerhető és elemezhető lesz. Ez segíthet megnézni, hogy iskolatípusok, régiók, települések szerint vannak-e kirajzolódó szabályszerűségek" - fogalmazott a Nyelvtudásért Egyesület vezetője.
Mint mondta, a már hatályos kormányrendelet szerint 2020-tól lép életbe az a követelmény, hogy felvételit csak úgy lehet beadni - tehát csak az lesz az érvényes felvételi beadvány - ha ahhoz már alapkövetelményként csatolják a B2-es nyelvvizsga-bizonyítványt, vagy az ennek megfelelő emelt szintű érettségit.
"A középiskolák fele lehetőséget sem ad arra a diákoknak, hogy az iskolai tanulmányokra támaszkodva eljussanak a középfokú nyelvvizsgáig, hiszen a tanítás valahol a B1-es alapfokú nyelvtudás szintjén megreked. Ezért mondják sokan azt, hogy ez a szabályozás igazságtalan és kirekesztő. Hiszen azokat a tanulókat, akik egy olyan oktatási intézményben és csoportban tanulnak, ahol a tanmenet el sem jut a középfokú nyelvvizsga közelébe, elzárja a továbbtanulástól. Csak akkor van rá esélyük, ha saját pénzből, családi támogatással, különórán, külön tanárral, külön nyelvtanfolyamon tanulnak" - hangsúlyozta Rozgonyi Zoltán.
Az első évfolyamban már ott ülnek azok a diákok, akiket a 2020-as szabályozás érint, az ő felvételijüknél már követelmény lesz a nyelvvizsga - fűzte hozzá.
Hanganyag: Szabó S. Gergõ