Kövér László arról beszélt, hogy ha Európa megadja magát a szellemi erőszaknak, akkor előbb vagy utóbb fizikai erőszak áldozatává válik.
Az illegális migráció, az ellenőrzés nélküli európai bevándorlás és "bevándoroltatás" ennek a fizikai agressziónak az előjele - hangsúlyozta a parlament elnöke. Ennek csak egyetlen pozitívuma lehet: a huszonnegyedik órában Európa, az európai nemzetek megerősíthetik azonosságtudatukat és megerősíthetik nemzetállamaik egyenjogúságon alapuló együttműködését - tette hozzá a politikus.
Kijelentette: aki arra akarja rávenni, pláne kényszeríteni a magyarokat, hogy - úgymond az európaiság jegyében - szakítsák el ezeréves gyökereiket, tagadják meg önazonosságukat, közösségeiket, hitüket és hagyományaikat, az vagy nem ismeri a magyarokat, vagy megveti mindazt, amit fontosnak tartanak az életben.
Horst Seehofer úgy foglalt állást, hogy meg kell állítani a jog erózióját Európában, a jog és a rend alapvető feltétele az európai szolidaritásnak. Az európai országoknak vissza kell térniük a közös fellépéshez, és együtt kell küzdeniük a tömeges migrációt kiváltó okok ellen - mondta a bajor miniszterelnök.
Hangsúlyozta a párbeszéd és a szolidaritás fontosságát, és kijelentette, az Európai Unió mind a 28 tagországát, a kis tagállamokat is be kell vonni a közös döntésekbe.
A párbeszédet semmi sem pótolja, a párbeszéd a megértés, a diplomácia központi eszköze - mondta Seehofer, utalva moszkvai és jelenlegi budapesti útjára, illetve Orbán Viktor miniszterelnök bajorországi látogatására.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, a Polgári Magyarországért Alapítvány kuratóriumi elnöke a fórumon a két nép ezeréves kapcsolatát és annak közös pontjait méltatta.
Felidézte: a kapcsolat kezdete Szent István király házassága volt Gizellával; a frigy stratégiai döntés volt, amely helyesnek bizonyult, hiszen hosszú távon elkötelezte Magyarországot a Nyugat mellett.
A miniszter hozzátette, az elmúlt ezer évben "a szövetség határozta meg kapcsolatainkat", amelyre "a 20. század gonosz ideológiája is rányomta bélyegét", még ha a bajoroknak sikerült is elkerülniük a kommunizmus uralmát.
Lepsényi István gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkár arról beszélt, hogy egymástól elválaszthatatlan a magyar és a német, különösen pedig a bajor gazdaság növekedése.
Mint mondta, a magyar kormány célja az elmúlt néhány év "nagyon szép és dinamikus" fejlődésének fenntartása, fokozása. Emlékeztetett: Magyarország az európai átlagnál előbbre tart az iparosításban, újraiparosításban, ugyanakkor a járműipar túlsúlya miatt "kicsit egy lábon áll" az ipar. Emellett szerinte bővíteni kell a fejlődés zálogát jelentő innovációs ipart, jelezve: az ipar digitalizációjában például a németek állnak az élen.
Palkovics László oktatási államtitkár azt idézte fel, hogy a rendszerváltozás idején a német cégek azért is fordultak bizalommal a magyar műszaki értelmiség felé, mert az őket képző egyetemek szinte mindegyike szoros kapcsolatban állt az NSZK valamelyik felsőoktatási intézményével.
Az Európa előtt álló aktuális kihívások című konferenciát az Andrássy-egyetem, a Polgári Magyarországért Alapítvány, az Észak-balatoni Polgári Klub és a Hanns Seidel Alapítvány szervezte.