Az Európai Bizottság magyarországi képviselete által szervezett beszélgetésen az uniós biztos kiemelte: a tagállamoknak kellene a bevándorlók áthelyezéséről szóló megállapodásban szereplő kvótáknak eleget tenniük, és a bevándorlóknak is együtt kellene működniük ebben, de egy részük azonnal más országba megy, így emiatt további bonyodalmak várhatók.

A kormány népszavazási javaslatával kapcsolatban kérdésre válaszolva közölte: minden tagállam maga dönti el, a jogrendszerén múlik, hogy milyen kérdésben lehet referendumot tartani és milyenben nem, és még Magyarországon is van vita arról, hogy lehet-e erről népszavazást tartani. Az Európai Bizottság megvárja ezt a vitát, és az eredményt is tudomásul veszi, ha lesz népszavazás - mondta Navracsics Tibor.

Véleménye szerint az, hogy a V4 tagjai közül többen jelezték: nem tesznek eleget a kvótáknak, növelheti az ügy politikai érzékenységét. Kérdéses, hogy abban az esetben, ha egy tagállam nem tesz eleget ennek a kötelezettségnek, a bizottság a bevett eljárást választja-e, vagy rugalmasságot mutat, és más megoldást próbál találni, de az uniós testület mindig a végrehajtás fontosságát hangsúlyozza - mutatott rá.

Kifejtette: az Európai Unió határvédelmi ügynöksége, a Frontex adatai szerint januárban 68 ezer bevándorló érkezett Görögországba, ami a decemberi 108 ezres számhoz képest csaknem 40 százalékos csökkenés. Az a tendencia továbbra is, hogy az oda érkező bevándorlók nagy része a válságövezetekből jön, vagyis szíriai, afgán vagy iraki állampolgár, vagy annak vallja magát - közölte.

Az EU eddigi lépéseiről beszámolva elmondta: az unió hárommilliárdos pénzügyi keretet biztosít Törökországnak, az összeg lehetővé teszi a humanitárius segítséget az ottani menekülttáborokban, és segíti az ottani oktatást.

Az uniós biztos arra is kitért, hogy 2015-ben az EU a Frontex keretében megháromszorozta jelenlétét a tengereken, és több mint 250 ezer embert mentett meg. 2015-2016-ban pedig több mint 10 milliárd eurót fordít a költségvetéséből a leginkább érintett országok segítésére, és a nyugat-balkáni útvonal mentén lévő országokat is támogatja - magyarázta.

Navracsics Tibor beszélt arról is, hogy az Európai Bizottság péntek délután hozta nyilvánosságra az országjelentéseket, amelyek alapján elkészülnek később az országspecifikus ajánlások.

A magyarországi jelentésről elmondta: a bizottság szerint az ország előrelépést ért el tavalyhoz képest, több ponton is megfontolta a korábbi országspecifikus ajánlásokat. Összességében a makroökonómiai helyzet tekintetében a testület azt állapította meg, hogy Magyarország kiegyensúlyozott, de még mindig viszonylag mérsékelt növekedési pályán van. Kedvezőnek ítélte a munkaerőpiaci folyamatokat a magánszektorban is, de úgy látja, a beruházások megugrása időlegesnek bizonyult, 2015-ben már nem volt dinamikus a növekedés e tekintetben. Sikerült a költségvetési deficitet korlátozni és a köztartozások mértékét fokozatosan csökkenő pályán tartani - sorolta. Hozzátette: a külső egyensúly hiánya jelentősen csökkent, de maradtak kockázatok.

Az uniós biztos közölte: a bizottság szerint a közpénzügyek helyzete továbbra is sérülékeny. A beruházásokat akadályozza, hogy Magyarország túlzottan támaszkodik a különadókra. A bizottság elismeri, hogy a közmunkaprogram szerepet játszott a munkanélküliség csökkenésében, de nem járul hozzá eléggé ahhoz, hogy az érintettek könnyebben foglalkoztathatóak legyenek, így fennáll a veszélye, hogy "bennragadnak a programban" - mondta. Megjegyezte: a bizottság azt is kifogásolta, hogy a munkanélküliségi ellátás időtartama kevés, lényegesen rövidebb időre szól, mint amennyi idő átlagosan szükséges az állástaláláshoz.

A közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban pedig a bizottságnak az az álláspontja, hogy a verseny továbbra is korlátozott, és gondot jelent a jogszabályi környezet változékonysága, instabilitása, valamint az adminisztratív terhek is gondot okoznak.