A biztonsági kihívások a hidegháború óta nem voltak Közép-Európában olyan bonyolultak, kiszámíthatatlanok, mint most - mondta Szijjártó Péter az Euro-atlanti Integrációért és Demokráciáért Alapítvány által szervezett budapesti nemzetközi biztonságpolitikai konferencián. A külgazdasági és külügyminiszter üdvözölte az észak-atlanti tanács döntését, amely zöld utat adott a NATO hadihajóinak, hogy a török és a görög partok közelében is járőrözhessenek a migrációs válság kezelését segítendő.

"Az a tény, hogy a NATO részt vesz az Európai Unió védelmében, egy kedvező fejlemény a szempontunkból" - mondta a tárcavezető, aki megismételte, az illegális migráció növeli a kontinens terrorfenyegetettségének szintjét, rontja a mindennapi közbiztonsági helyzetet, hiszen ellenőrizetlenül tömegek érkeznek a kontinensre, ezekről az emberekről semmit sem tudunk.

Érthetőnek nevezte, hogy Görögország nem tudja önállóan megvédeni számtalan szigetből álló tengeri határát, mint mondta, ezért javasolta Budapest többször is, hogy közös erőt állítsanak fel a tagállamok. Azonban, ha a helyzet továbbra sem változik, alternatív megoldásra, a macedón-görög, illetve bolgár-görög határ megerősítésére van szükség. Hozzátette, továbbra is az a legfontosabb, hogy megállítsuk a tömeges bevándorlást, segítsük az elvándorlás okainak megszüntetését, a szíriai válság rendezését.

"Az Egyesült Államok, illetve a transzatlanti államok és Oroszország megállapodása nélkül nincs megoldás a problémákra" - mondta Szijjártó Péter, később hozzátéve, hogy a Moszkvával meglévő nyugati konfliktusok ellenére Oroszország nélkül a legtöbb nemzetközi kérdést nem lehet rendezni.

"Nem hozhatunk olyan döntéseket, amelyek teljesen lehetetlenné teszi számunkra az Oroszországgal való pragmatikus együttműködést a jövőben" - mondta Szijjártó Péter.

Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter, kormányfő-helyettes üdvözölte a NATO védelmi kapacitásának, elrettentő erejének növelését célzó erőfeszítéseket, azonban kiemelte, hogy ezek nem valamely állam, például Oroszország ellen meghozott intézkedések, hanem az elrettentő erő növelését célozzák."Mi úgy gondoljuk, hogy ez egyértelmű, ennek ellenére a mostaninál nagyobb erőfeszítéseket kell tennünk annak érdekében, hogy szándékainkat megismertessük Moszkvával" - mondta a szlovák tárcavezető, hozzátéve, hogy nincsenek illúzióik azzal kapcsolatban, hogy a párbeszéd hatására Oroszország barátságosabbá válik-e a NATO-val, azonban remélhetőleg a dialógus kiszámíthatóbbá teszi Moszkva lépéseit. Azt mondta, nem elegendő a NATO képességeit növelni, a problémákat lehetőleg nem a tagországok határánál kell megoldani, hanem kiindulási pontjukhoz minél közelebb. Szlovákia ezért növelné a szövetség tagállamaihoz legközelebb lévő partner országok támogatását: van, ahol a korrupció, máshol a hírszerzés gyengesége okoz nehézséget, ezeket a problémákat a szövetség jól ismeri, ezért minden államnak testre szabott programokat kell biztosítani. Ezzel lehet ellenállóvá tenni őket a külső nyomásgyakorlással szemben. Véleménye szerint a jelenlegi biztonsági helyzetre nem a NATO bővítésének lassításával, éppen ellenkezőleg, annak felgyorsításával kellene reagálni, annak ellenére, hogy ez Moszkva tiltakozását eredményezi. Hiszen - érvelt Miroslav Lajcák - a tagság egyértelműen stabilizáló hatású, az NATO-tagállamokkal közös orosz határok sokkal békésebbek, mint a többi, elég csak a balti államokra és Ukrajnára gondolni.

Nikola Poposzki macedón külügyminiszter arról beszélt, jelentős segítséget jelentett volna a 28-ak hatóságainak, ha lenne egy unióval közös migrációs adatbázis, amelyhez hozzáférne Szkopje is betáplálhatná saját adatait.

"Tagadhatatlan, hogy növeli a biztonsági kockázatot a sok százezer ember beáramlása, azonban a terroristák száma vélhetően elhanyagolható mértékű az egymillió migráns nagyságához képest. A következmények azonban drámai mértékűek, hiszen kiderült, a párizsi merénylők közül többen a nyugat-balkáni útvonalon érkeztek" - mondta a macedón tárcavezető, aki kiemelte, országa hosszú évek óta dolgozik az euroatlanti integráción, azonban egyre nehezebb megindokolni odahaza az adófizetőknek, Szkopje miért fordít a védelmi képességeire olyan sokat - a GDP arányában előírt két százalékot -, ha még a NATO-tagságot sem érik el vele. Hozzátette, bár országa nincs katonai fenyegetettségnek kitéve, a tagság a gazdasági prosperitás, a kiszámíthatóság és a biztonsági garancia miatt a tőkevonzó képesség szempontjából különösen fontos.

A konferencián erősen kritizálta Moszkva politikáját Ted Whiteside, a NATO főtitkárának nyilvános diplomáciáért felelős helyettese.

"Komoly aggodalomra ad okot Európában, hogy Moszkva katonai erejét használja fel arra, hogy aláássa azt a szabályokon alapuló nemzetközi rendszert, amely a második világháború vége óta működik. Erre példa a Krím-félsziget jogtalan bekebelezése. Úgy tűnhet, hogy Oroszország már nem akar ennek a szabályokon nyugvó nemzetközi közösségnek a része maradni" - mondta a NATO-főtitkárhelyettes, hozzátéve, Moszkva akadályozza Ukrajna gazdasági és katonai talpra állását. "Oroszország belépése óta a szíriai biztonsági helyzet romlott" - jelentette ki Ted Whiteside, jelezve, meglátása szerint a NATO a kihívások egy részének kezelésére most felkészültebb, mint egy éve volt.

"A szövetség a hidegháború óta nem látott mértékben javította védelmi képességeit, kiképzések százait hajtotta végre, segített partnerei védelmi képességeinek javításában, ebből a szempontból elrettentő ereje alapvetően megváltozott" - jelentette ki Budapesten a NATO-főtitkárhelyettese, hozzátéve, hogy míg a hidegháborúban az elrettentést katonák százezreinek európai állomásoztatása jelentette, most a könnyen mobilizálható, gyorsan telepíthető egységek érik el ugyanezt a célt.