"Az álláspontunk az, hogy nincs okunk elfogadni a Jobbik javaslatát" - fogalmazott Gulyás Gergely.
"A cél egyértelmű, hogy Magyarországra a magyar választópolgárok vagy a magyar Országgyűlés döntése nélkül ne lehessen senkit sem erőszakkal, a magyar állam jóváhagyása nélkül betelepíteni" - hangsúlyozta.
"De a mi egyértelmű véleményünk az - és ez innentől kezdve már csak egy jogi vita -, hogy nincs szükség ehhez alkotmánymódosításra. Hiszen az Európai Unió joga az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint nem nemzetközi jog. Ráadásul amiről most beszélünk, az nem egy már létező uniós jogi norma, hanem egy, még később meghozandó jogi norma. És azt sem szabad elfelejteni, hogy ilyen szempontból a magyar kormány egy parlamentáris demokráciában az Országgyűlés döntésének természetesen alá van rendelve" - érvelt az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának elnöke.
"Tehát szerintünk nem ütközik nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségbe ez a kérdés, ezért az Alkotmány módosítása nem szükséges a népszavazás megtartásához" - összegezte.
"Mivel egyelőre nincs az Európai Tanácsnak kötelező érvényű javaslata vagy határozata, így az Európai Unió, a közösségi jogával sem ütközik. De természetesen arra van lehetőség, hogy ha az Európai Unió bármelyik tagállamnak bármilyen jogszabályát a közösségi joggal ellentétesnek tartja, akkor kötelezettségszegési eljárást kezdeményezhet. Én egyelőre nem számítok rá" - tette hozzá Gulyás Gergely.
"Remélem, hogy a népszavazás is alkalmas eszköz arra - nem csupán jogilag, hanem politikailag is -, hogy Európában - amely demokratikus államok szövetsége - demokratikus döntések szülessenek Magyarországon és akár máshol is arról, hogy ki az, aki szeretne bevándorlókat befogadni a saját hazájában" - fogalmazott.
Gulyás Gergely arra is felhívta a figyelmet, hogy bár a menekültpolitika a közös európai uniós politika, a közösségi jog része, a bevándorláspolitika viszont nemzeti hatáskör.
"Miután a kvóták szerint elosztani szándékozott személyek esetén nincs lefolytatott menekültügyi eljárás, vagyis nem menekültekről, hanem az esetükben csak bevándorlókról beszélhetünk, ezért ez nemzeti, tagállai hatáskörbe tartozik az ügyük" - magyarázta.
Arra a kérdésre, hogy mikorra várható a törvény kiírása, Gulyás Gergely úgy válaszolt: reálisan legkorábban ősszel lehet, de legkésőbb jövő évre is átnyúlhat.
"Természetesen először a Nemzeti Választási Bizottságnak kell a kérdést hitelesítenie, és miután ezzel szemben bárki fordulhat a Kúriához, nyilvánvalóan lesz jogorvoslat. Ezután pedig a Kúriának kell 90 napon belül döntenie arról, hogy a Nemzeti Választási Bizottság döntése megfelelt a jogszabályoknak. Ha ezen túl vagyunk, akkor tudjuk egyértelműen kijelenteni, hogy erről a kérdésről lesz népszavazás. Ekkor már csak attól függ az időpontja, hogy az Országgyűlés mikor rendeli el a népszavazást. Ekkor még van lehetőség alkotmánybírósági jogorvoslatra, ahol a szervezetnek 30 napon belül kell dönteni. Ezt követően hirdetheti ki a köztársasági elnök a népszavazás időpontját" - fejtette ki az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának elnöke.
Hanganyag: Németh Zoltán