Orbán Viktor az idei év komoly veszélyének azt tartja, hogy "Nyugaton a helyzet egyre nehezebb lesz", szerinte Magyarországon és a visegrádi együttműködés másik három országán, Szlovákián, Csehországon és Lengyelországon óriási a nyomás.
Ennek tárgya az - folytatta -, hogy sikerül-e "legyömöszölni a közép-európai országok torkán" egy olyan új EU-s migránsrendszert, amely feljogosítaná az uniót arra, hogy az egyes tagállamok által befogadott migránsokat kötelező erővel szétosszák a többi ország között.
A március elejére előrehozott EU-csúcs tétje tehát az, hogy a miniszterelnökök áldásukat adják-e egy olyan kötelező betelepítési kvótarendszerre, amely beépülve az uniós jogrendbe, folyamatosan, mintegy menekültügyi mechanizmusként, állandóan beszállítaná Magyarországra azokat a migránsokat, akiket Magyarország nem akar beengedni, és a déli határoknál fel is tartóztat - mondta.
A miniszterelnök e "brüsszeli támadás" kivédését tartja a legfontosabb feladatnak a következő hetekben és hónapokban.
Orbán Viktor közölte: a magyar kormány szerdai ülésén értékeli a helyzetet, és alakítja ki az álláspontját arról, hogyan kísérelje meg visszaverni azt a "brüsszeli kísérletet, hogy egy brüsszeli szabályrendszer segítségével, folyamatosan, éveken keresztül, beláthatatlan nagyságrendben olyanokat költöztessenek, telepítsenek be Magyarországra, akikkel nem kívánunk együtt élni".
Emlékeztetett egyúttal arra, hogy az EU korábban már hozott egy egyedi döntést 160 ezer migráns betelepítéséről, Magyarország - Szlovákiához hasonlóan - azt sem fogadta el, pert indított, és azt akarja, hogy a bíróság mondja ki: "ezt a kötelezettséget jogszerűtlenül tették Magyarország nyakába".
A tavalyi évet a bevándorlás szempontjából értékelve Orbán Viktor úgy fogalmazott: 2015 nehéz év volt az egész EU-nak, hiszen "milliós nagyságrendben, ellenőrzés nélkül, azonosítatlan és ismeretlen néptömegek jelentek meg a kontinens és Magyarország déli határainál". A magyar válasz az "ellenőrzés, azonosítás, megállítás és visszafordítás" volt, ahogyan azt a schengeni szerződés előírja - mondta.
Szerinte a mostani EU-csúcs legfontosabb fejleménye az volt, hogy először fogadták el a magyar megközelítést egész Európára nézve, és mondták ki, hogy a legfontosabb feladat a migránsok megállítása.
Brüsszelben világossá tették - folytatta -, hogy a külső határokat meg kell védeni, ami korábban másodlagos volt más menekültügyi és humanitárius szempontokhoz képest.
Azt is világossá tették, hogy Schengent mindenkinek száz százalékosan be kell tartania - mondta Orbán Viktor, aki szerint az unió politikai értelemben ott van, ahol egy évvel ezelőtt kellett volna lennie.
Megjegyezte, a balkáni útvonal országai, beleértve Ausztriát is, "a józan ész útjára léptek".
"Akárhogy is variálják, színezik, magyarázzák", valójában az uniós csúcson azokat az elveket fogadták el, és azokat a teendőket jelölték meg, amelyeket a magyar kormány eddig is képviselt a migráció kérdésében - állapította meg.
Ebből - mondta - azt következik, hogy "a déli határaink megvédése lehetségessé vált", sőt ha az osztrákok és a balkáni útvonalon elhelyezkedő államok tartják a szavukat, akkor Magyarország déli határait könnyebb lesz megvédeni. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy ez nem lesz könnyű, a fizikai akadályokat meg kell erősíteni, "az sem lehetetlen, hogy ki kell őket terjeszteni", amiről még nem döntött a kormány, de felkészült erre az eshetőségre.
A miniszterelnök beszámolt az Országgyűlésben az EU megreformálására vonatkozó brit javaslatokokról is, amelyeket elfogadtak a brüsszeli csúcstalálkozón.
Jelezte, több ügyben is egyetértés volt, így például az EU versenyképesebbé tételéről, a kevesebb bürokráciáról és a nemzeti parlamentek jogalkotási szerepének megnöveléséről Brüsszellel szemben.
A legnagyobb érdeklődést a szociális ellátások brit rendszerével kapcsolatos kérdések váltották ki, és - mint mondta - fontos EU-s, közép-európai, azon belül magyar érdekeket kellett megvédeni.
A miniszterelnök hangsúlyozta, a visegrádi négyek országainak közös fellépése eredményeképpen sikerült megvédeni azt az elvet, hogy a szabad munkavállalás továbbra is az unió egész területére és annak minden polgárára kiterjed.
Sikerült megvédeni, hogy a Nagy-Britanniában járulékot fizetők szociális ellátását ne érintsék: "aki fizet valamilyen szociális ellátásért (...), annak jár továbbra is, ami eddig" - fejtette ki a kormányfő.
Az igazi vita a járulékot nem fizető harmadik országbeliek ellátása körül volt - folytatta Orbán Viktor, ismertetve: ezeket sem lehet elvenni, csak megfelelő indoklás és külön döntés után egy ideig felfüggeszteni.
Kijelentette: azokat a juttatásokat is sikerült megvédeni, amelyekért egyébként járulék alapon nem fizettek az Egyesült Királyságban dolgozó munkavállalók.
A miniszterelnök fontos eredménynek nevezte, hogy a tervezett módosítások nem vonatkoznak az ingázókra.
A gyermekek után járó támogatások ügyében azt közölte: ezeket szintén nem lehet elvenni, de ha a gyermek nem a munkavégzés helyén, vagyis nem Nagy-Britanniában él, akkor az utána járó támogatást indexálni lehet, így a juttatást annak az országnak a létfenntartási költségéhez igazítják majd, ahol a gyermek tartózkodik. Az adatok szerint Magyarország esetében körülbelül 220 ilyen érintett van - tájékoztatott.
Orbán Viktor fontos tanulságnak nevezte, hogy az európai uniós csúcson elért eredményeket Magyarország nem lett volna képes elérni Szlovákia, Csehország és Lengyelország nélkül.
A kormányfő kijelentette: "a magyar virtus" nem lett volna elegendő az elért eredményekhez, ahhoz az is kellett, hogy Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország kormánya végig közös álláspontot képviselt. Ezért köszönetet mondott a szlovák, a lengyel és a cseh kabinetnek.
Annyit változtattak az EU-n, amennyit szerződésmódosítás nélkül lehet, most már a britek döntenek arról, hogy tagok maradnak-e - mondta a miniszterelnök, hozzátéve: Magyarország megtiszteltetésnek érzi, hogy Nagy-Britanniával egy közösségben van, és örülne, ha az Egyesült Királyság az EU-ban maradna.A kötelező betelepítési kvóta elhárítását nevezte meg a következő időszak legfontosabb feladatának Orbán Viktor kormányfő hétfőn, napirend előtt a parlamentben, ahol beszámolt a múlt hétvégi európai uniós csúcstalálkozóról. A Jobbik frakcióvezetője a kvótaellenes népszavazást szorgalmazott, az LMP frakcióvezetője bírálta a britekkel kötött megállapodást.
Jobbik: legyen népszavazás a kvótáról
A Jobbik elnök-frakcióvezetője nem tartja elégségesnek azt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök azt mondja, elutasítja a kvótát. Vona Gábor ismét szorgalmazta, teremtsék meg annak lehetőségét, hogy népszavazást lehessen tartani a menekültek elosztásáról szóló európai uniós kvótáról.
A kormányfő napirend előtti felszólalására válaszolva az ellenzéki politikus azzal indokolta, hogy nem tartja elégségesnek Orbán Viktor szavát, hogy korábban Románia uniós csatlakozásának támogatását is a székely autonómia megteremtésétől tette függővé. Mégis, e nélkül is tag lett az ország - mutatott rá. Példaként hozta fel a külföldiek földszerzését is.
Vona Gábor azt javasolta, módosítsák az alaptörvényt a kvótával kapcsolatos népszavazás kiírásához. Azt javasolta a miniszterelnöknek, hogy a következő, márciusi uniós csúcson hivatkozzon a Jobbikra, ha Magyarországra akarják kényszeríteni a kvótát. Ha kell, a Jobbik az embereket az utcára viszi - közölte.
A pártelnök a homályosnak tartotta a zárónyilatkozatot és zavarosnak az ezzel kapcsolatos kormányzati nyilatkozatot.
Azon véleményének is hangot adott, nem tartja kizártnak, hogy a kelet-közép-európai államoknak az EU szétesése miatt a saját lábukra kell állniuk.
A gyermekek után járó szociális juttatásokkal összefüggésben azt mondta, érdemes volna felvetni azt is, nem volna-e méltányos, hogy amikor Nyugatról Keletre jön egy multinacionális cég, a nyugati béreket fizesse a munkavállalóinak.
Vona Gábor szorgalmazta, hogy a nyugatra vándorolt magyaroknak is teremtsék meg annak lehetőségét, hogy a gyakorlatban is tudjanak élni szavazati jogukkal.
LMP: a tőke Európája helyett az emberek Európájáról kellene beszélni
Az LMP társelnök-frakcióvezetője szerint a tőke Európája helyett az emberek Európájáról kellene beszélni, s ennek szerinte ellentmond a brit megállapodás. Értékelése szerint ha az európaiak biztonságáról, jólétéről, szociális ellátásáról van szó, akkor az EU nem működik, viszont amikor a bankok érdekeiről van szó, akkor hatékonyak az unió intézményei.
Schiffer András a szociális Európa mellett foglalt állás, kifejtve: David Cameron brit kormányfő a londoni city Európáját szeretné megteremteni, vagyis azt, hogy a city érdekeit ne korlátozzák egységes pénzügyi szabályok. Felvetette: mi a biztosíték, hogy ez nem válik precedenssé? Werner Faymann osztrák kancellár hasonló lépéseket szorgalmaz, ami hátrányosan érintheti az ingázó nyugat-magyarországi családokat - tette hozzá. Azt is kérte: a külföldön munkát vállalóknak tegyék lehetővé, hogy levélben szavazzanak a magyar választásokon.
Az ellenzéki politikus a migrációról szólva úgy fogalmazott: ugyanaz a "szerencsétlenkedés" folytatódott, amiről az elmúlt egy év szólt, s ebben minden állam- és kormányfőnek felelőssége van. Azoknak is felelőssége van - folytatta - akik elindították az egyedüli lépések politikáját, mert ez kizárja a közös fellépést.
Schiffer András a csúcs témakörei közül hiányolta a fegyverkereskedelem korlátozását, utalva arra, hogy amíg egyes cégek érdekeltek a konfliktusokban, addig csak "szitával mérnek ki tengervizet minden csúcson". Emellett szóvá tette, hogy nem esett szó arról sem, hogy az EU milyen lépéseket tesz az adóelkerülés ellen.
KDNP: jó eredmények, de súlyos aggodalmak a folytatást illetően
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetője szerint a múlt heti uniós csúcs jó eredménnyel zárult, ugyanakkor súlyos aggodalmak merültek fel a jövőt illetően.
Harrach Péter a kormányfő hétfői napirend előtti felszólalására reagálva az Országgyűlésben azt mondta: Európa határainak védelme és a schengeni megállapodás betartása reményt keltett, hogy a migrációs veszély csökkenni fog, de a betelepítési szándék ezt a reményt "eltüntette".
A kormánypárti képviselő kiemelte a közép-kelet-európai régió, az érdekeket jól képviselő V4-ek együttműködését, ami megmutatkozott Brüsszelben is.
Kitért arra is, hogy Magyarország egy éve küzd a migránsáradat megállításáért, ez "egy széllel szembeni küzdelem", és azt is jelenti, hogy sok konfliktust kell felvállalni az unióban is.
A frakcióvezető fontosnak nevezte a nemzetek Európáját, és rámutatott: számunkra is fontos, hogy egynél több fizetőeszköz létezik az unióban. A külföldiek foglalkoztatásával összefüggő juttatásoknál elérhető kompromisszumot sikerült kötni, és ez megvédi Magyarországot a munkaerő szabad áramlásának korlátozásától.
Harrach Péter - ellenzéki felszólalásokra reagálva - azt mondta: fontos nemzeti ügyekben nemzeti egységre lenne szükség, és bár ennek némi jelét látta, egészében véve hiányzott ez a szempont.
MSZP: a magyarokat lefokozták és ehhez Orbán asszisztált
Az MSZP szerint az uniós csúcson a magyar embereket lefokozták, és ehhez Orbán Viktor miniszterelnök asszisztált.
Tóbiás József, az MSZP elnök-frakcióvezetője a kormányfő napirend előtti felszólalásra reagálva szomorúnak tartotta, hogy a kormányzati kommunikáció győzelmi, jelentésekről adott hírt, holott ma kevesebb jog és kevesebb pénz illeti meg a magyar állampolgárokat Európában, mint eddig,
Szerinte az osztrák és a német kancellár hétvégi nyilatkozata azt jelzi, hogy a Magyarországról munkát vállalni akarók másodrendű állampolgárokká válnak Európában.
Hozzátette: a hétvégi döntés magában hordozza azt a veszélyt, hogy lesz egy olyan kétsebességes Európa, amely a magyar nemzeti érdekekkel szöges ellentétben áll. A brit népszavazásról szólva megjegyezte: legalább vannak olyan országok Európában, ahol még lehet népszavazást tartani, ugyanis Magyarországon nem lehet.
A menekült kérdésről Tóbiás József azt mondta: Európa valójában most ott tart, amit az ellenzék mondott egy évvel ezelőtt. "Ön most ott tart, hogy éppen az erdélyi magyarság elé akar húzni kerítést, ez az ön megoldása" - fordult a miniszterelnök felé, megjegyezve, hogy az osztrákok, a szlovénok és a németek együtt akarnak működni.
Tóbiás József kérdőre vonta a miniszterelnököt arról, hogy lehet, hogy hétvégén 500 menekült lépett be Magyarországra. Szerinte szükség van arra, hogy a nemzetbiztonsági bizottság monitoringot folytasson arról, hogy a kormány mondatai megfelelőek-e a magyar emberek biztonsága szempontjából.
Fidesz: direkt nemzetpolitikai érdek az uniós tagság
A Fidesz frakcióvezetője szerint az uniós tagság nem csupán elvont értékeket jelent Magyarország számára, hanem "direkt" nemzetpolitikai érdeket.
Kósa Lajos a kormányfő napirend előtti felszólalására reagálva rámutatott: ha nem lenne unió, nem lehetett volna a kettős állampolgárság intézményét bevezetni, ez az uniós keretrendszer nélkül Magyarország számára elérhetetlen lett volna.
A kormánypárti politikus azt mondta, reméli, Tóbiás József, MSZP-elnök vissza tud emlékezni, hogy az erről rendezett népszavazáson hogyan voksolt. Arról, hogy Magyarországon ne lehetne népszavazást rendezni, azt mondta: ennyire nem lehet feledékeny. Az uniós tagságról nem népszavazás döntött? - kérdezte.
Szóvá tette, hogy a kettős állampolgárságról szóló törvényt Vona Gábor, Jobbik-elnök nem szavazta meg. Utalva a migrációval összefüggő tervezett alaptörvény-módosításra, megjegyezte, ha a Jobbik a magyar emberek biztonságát tartaná fontosnak, akkor támogatná azt.
A fideszes politikus szerint Schiffer András, LMP-frakció vezetője nem cáfolta meg önmagát, és nagy ívű hozzászólásában az uniós együttműködéstől az IKEA-adócsalásáig mindenről szó volt. Kósa Lajos felhívta a figyelmet arra, hogy, az ingázókra nem vonatkozik a megállapodás, így Ausztria - szemben az elhangzottakkal - nem tud vérszemet kapni. Azt javasolta, tanulmányozza a szöveget, és akkor a félreértéseket el lehet kerülni.
Kósa Lajos hozzátette: az LMP-s politikus akárhányszor arról beszél majd, hogy széleskörű kivándorlás-válság sújtja Magyarországot, mert magyarok uniós országokban vállalnak munkát, mindig felhívja a figyelmét, teljesen félreérti az unió lényegét. Nem is érti, miért gondolja azt, hogy széleskörű perspektívát képvisel. Ha valaki az unió országaiban munkát vállal, az nem kivándorol, hanem él az unió, az európai polgárok jogaival - rögzítette.
Megjegyezte: majdnem hárommillió német dolgozik az unió területén, de nem Németországban.
A kormány elismeri és támogatja azokat, akik külföldön vállalnak munkát - mondta Orbán Viktor hétfőn az Országgyűlésben a parlamenti frakciók vezetőinek felszólalásaira reagálva. A miniszterelnök válaszát a következő oldalon olvashatják.Orbán: a kormány elismeri és támogatja azokat, akik külföldön vállalnak munkát
A kormányfő értékelése szerint az ellenzék rendszeresen megtámadja és negatív színben tünteti fel azokat a magyarokat, akik külföldön vállalnak munkát.
Orbán Viktor - miután napirend előtt beszámolt a múlt heti uniós csúcstalálkozóról, majd meghallgatta a frakcióvezetők reakcióját - visszautasította a külföldi munkavállalásra vonatkozó kritikákat, rámutatva: különböző emberek különböző okokból döntenek így és ebbéli jogukat nem helyes elvitatni.
Azt kellene inkább mondani - folytatta, hogy "nagyra becsüljük őket, hogy van bennük bátorság, elszántság meg kraft". Megjegyezte: az érintettek lassan több mint 2 milliárd euró értékben hazaküldik jövedelmük tekintélyes részét. A kormány elismeréssel adózik azoknak, akik kockázatot vállalva Magyarországon kívül is megpróbálnak tenni családjuk boldogulása érdekében - hangsúlyozta a miniszterelnök.
Orbán Viktor megköszönte a KDNP és a Fidesz támogató hozzászólásait, az MSZP-nek viszont azt javasolta, hogy a brit népszavazás témakörében egyeztessen az európai szocialistákkal is, akik majd elmondják, hogyan kell értelmezni a megállapodást. "Õk nem lesznek ilyen udvariasak a tárgyi tévedésekkel szemben, mint ahogy mi vagyunk" - mondta Tóbiás Józsefnek címezve.
A bevándorlást érintő MSZP-s felvetésekre Orbán Viktor úgy reagált: ha a szocialisták lettek volna kormányon az elmúlt másfél évben, akkor ma több százezer beazonosítatlan, ismeretlen, közvetlen veszélyt jelentő idegen tartózkodna Magyarországon. "Ha a szocialisták politikáját fogadta volna meg a magyar kormányzat, akkor Magyarország ugyanolyan mértékig lenne kitéve a terrorveszélynek, mint ahogy Párizs ki volt téve és Magyarországon a nők ugyanúgy ki lennének téve a veszélynek, mint Köln városában voltak szilveszter éjszakáján" - hangoztatta Orbán Viktor.
Az EU-n belüli szakadást komoly kérdésnek ítélte és azt kérte Tóbiás Józseftől, hogy beszéljen a francia szocialistákkal erről, mert ők az első képviselői ennek a koncepciónak.
A kormányfő az LMP-s Schiffer Andrásnak azt felelte: a "politikai diszlexiával" nem tud mit kezdeni, a zárónyilatkozatot el kell olvasni, s ha azt valaki nem tudja értelmezni, akkor azon nem tud segíteni.
"Mielőtt a tudással arányban nem álló bátorsággal nyilatkoznak erről", próbálják megérteni, mi van oda leírva - javasolta, kifejtve: világosan rögzítették a szövegekben, hogy Szlovákia és Magyarország folyamatosan ellenzi a 160 ezres kvótát. Ezt Martin Schulz, az Európai Parlament szocialista elnöke is megerősítette nyilatkozatában - hívta fel a figyelmet.
A miniszterelnök kitért arra, hogy a szabadkereskedelmi egyezményről lesz mód szavazni a parlamentben, az alapszerződés módosítását pedig időszerűnek tartja, de ezt Magyarország egyedül nem tudja elérni.
Orbán Viktor a jobbikos Vona Gábor felvetéseire reagálva közölte: a megállapodással értékelése szerint távolabb került az Európai Egyesült Államok koncepciója, ugyanakkor az új migrációs szabályozás közelebb hozza azt. Elvi okunk is van arra, hogy ne támogassuk, túl azon, hogy konkrétan káros lenne Magyarország számára - emelte ki.
Kitért arra is, hogy a külföldön élő magyarok választójogát nem éri sérelem, ők a pontosan lefektetett szabályok szerint élhetnek szavazati jogukkal.
A határvédelemre vonatkozóan a miniszterelnök azt mondta: voltak olyan javaslataik és döntéseik, amelyeket a Jobbik támogatott - s ezt köszönik -, ugyanakkor voltak olyan javaslatok - különösen a hadsereg bevetése -, amit a Jobbik nem támogatott. Jelezte: ezt sajnálatosnak tartják és arra kérik az ellenzéki pártot, vizsgálja felül az álláspontját.