"A folyamat lényege, hogy a szarvasbika egész évben építi az agancsát, amelynek a versengésben van szerepe, hiszen a legnagyobb agancsú szarvasbika a domináns. Január végén és február folyamán leesik az agancs, amelyet újra felépít az év során. Amikor leejti, a kiránduló hullajtott agancsokkal találkozhat az erdőben" - mondta Földvári Attila, az Országos Magyar Vadászkamara kommunikációs főmunkatársa az InfoRádiónak.
Hozzátette: az elhullajtott agancs, a vadászatra jogosult szervezetek tulajdona, mert minden erdő, minden külterület Magyarországon vadászterületnek minősül. Ezeken a területeken szervezetek, rendszerint vadásztársaságok jogosultak a vadgazdálkodásra.
"Az elejtett, elhullott vad és az agancs is a vadászatra jogosult szervezetek tulajdona, így a gyűjtés csak az ő engedélyükkel lehetséges. Tehát ha valaki talál egy agancsot, nem viheti haza. Jó eséllyel nem lesz semmilyen akadálya annak, ha valaki agancsgyűjtéssel szeretne foglalkozni, de előtte feltétlenül meg kell keresni a vadásztársaságot, egyeztetni velük és egy írásos engedélyt kérni tőlük" - hangsúlyozta a kommunikációs főmunkatárs.
Kiemelte: ha valaki olyan embertől vásárol fel agancsot, akinek nem volt engedélye a gyűjtésre, akkor orgazdaságot követ el. Ha pedig illegálisan gyűjtött agancsot ad el, akkor az orgazdaságot támogatja, ami bűnrészességnek minősül.
"Az erdőben vannak viselkedési szabályok. Ha valaki hangoskodik, megzavarhatja a vadállományt, ezzel pedig ilyenkor komoly károkat is okozhat, hiszen az agancsot viselő szarvasbikák megriadnak, elindulnak az erdőben és leverhetik az agancsukat, amely még nem is tört volna le" - fogalmazott Földvári Attila, aki hozzáfűzte, ilyenkor jobb esetben letörik az agancs, de rosszabb esetben előfordulhat, hogy a koponyatető egy részével együtt törik le, ami súlyos sérülést okozhat.
"A vadgazdálkodónak ezzel nagyon komoly kárt okozhatunk, mert a sérült szarvasbika nem tud majd olyan agancsot felépíteni, amely genetikailag kódolt lett volna" - fűzte hozzá Földvári Attila, az Országos Magyar Vadászkamara kommunikációs főmunkatársa.