A miniszter ugyanakkor megjegyezte: több jó nevű gimnázium igazgatójától érkezett olyan visszajelzés, hogy az iskolájukban "játszva megtanítják a nemzeti alaptantervet", de szerinte az is elfogadható, hogy Északkelet-Magyarországon ez lehetetlen.
Balog Zoltán közölte: a Nemzeti Pedagógus Kar elnökéhez hasonlóan ő is támogatni tudja azt, hogy nagyobb önállóságot kapjanak az iskolák a tanterv kiválasztásában.
"A Nemzeti Pedagógus Kar is javasolja azt, hogy ne úgy legyen, hogy 90% kötelező, és 10 százalékot majd eldöntenek az alaptantervből. Hogy az legyen 80-20, vagy 70-30, ezen lehet vitatkozni és akkor a nagyobb szabadságban van egyfajta könnyebbség."
A miniszter a tankötelezettség korhatárának 18 évre történő felemeléséről azt mondta, ma állami finanszírozással bárki felnőtt koráig tud tanulni - vagyis a 16 éves korhatár után nem kötelező elhagynia az oktatást.
A szabad tankönyvválasztás kapcsán Balog Zoltán emlékeztetett arra, hogy ma az általános iskola első 3 osztályában a gyerekek ingyen kapják a könyveket. A miniszter szerint bár szabályozott a tankönyvpiac, ma is van választási lehetőség.
"Az írott, nyomtatott tankönyvek szerepe a jövőben csökken, a digitális tartalmaké növekszik, és ezzel az a fajta szabadság, amikor több tankönyv közül lehetett választani, megsokszorozódik."
A miniszter közölte: a miskolci fórumon az is szóba került, hogy ne az aktívan tanító mestertanárok végezzék a minősítést. A tárca álláspontja szerint azonban ez jó döntés, mert korábban külsősök értékeltek.
Az adminisztrációs terhek csökkentésről azt mondta, valóban vannak olyan előírások, amelyeket felül kell vizsgálni. A korábban minősített tanároknál például a tanfelügyeletet már idén el fogják törölni.
Harminc éve nem vásárolt olyan vonatokat Magyarország, mint most fog