"A főváros nem dúskál zöldterületekben, ugyanakkor a Déli pályaudvarral kapcsolatban sok más szempontot is meg kell vizsgálni. Vajon egyáltalán a park-e a megfelelő funkció oda, szabad-e a Déli pályaudvar vasúti forgalmát kivenni egy olyan közlekedési infrastruktúrából, mint ami a 2-es metróvonallal kiépült? - tette fel a kérdést a Szent István Egyetem tájépítészet és településtervezési kar oktatója.
Szilágyi Kinga úgy fogalmazott: "ha zöldterületben, városi szabadtérben gondolkodunk, akkor egy olyan megoldással, ami mindenféle funkciót elvisz, akár a jelenlegi vasúti forgalom megtartásával, a felesleges vasúti területek felszabadításával, és a süllyesztett vasúti területek dekkesítésével, vagyis egy szabadtéri zöldtető kiépítésével minden megvalósulhatna. Egy olyan zöldfelület jöhet létre, ami a budai belváros, a Krisztinaváros és az Alkotás utcai szakadékot át tudja hidalni, és lenne egy izgalmas, új városi sétány, ami környezetbarát közlekedésre is kiválóan alkalmas."
A talaj szennyezettségéről a Szent István Egyetem tájépítészet és településtervezési kar oktatója azt mondta: "minden vasúti terület erősen szennyezett, különböző nehézfémekkel, olajjal, fémporral, tehát biztos, hogy szükséges egy talajszennyezettség-vizsgálat, majd mentesítés, vagy tisztítás. Ugyanakkor a szintbeli elkülönülés, a süllyesztett jelleg miatt, a dekken való, egyfajta tetőkert formájában kiépített városi zöldsétány ezt a problémát is megoldja."
"A 2-es metróvonal végállomása a Déli pályaudvarral értelmezhető, erre épült ki. Ha komolyan felmerül az a gondolat, hogy a kelenföldi lenne a fejpályaudvar, akkor a metrót oda ki kellene vinni, mert jelentős az a vasúti forgalom, amit elsősorban a balatoni régióba a Déli pályaudvar lebonyolít. Ha az utazóközönség újabb átszállásra kényszerülne, az megnehezítené a vasúti közlekedést. Nem ebbe az irányba kellene haladnia a közlekedésfejlesztésnek" - hangsúlyozta Szilágyi Kinga. Megjegyezte, az nagyon jó irányba halad a fonódó budai villamosokkal.
Hanganyag: Szabó S. Gergõ