"A schengeni rezsim lehetővé teszi a határellenőrzés átmeneti bevezetését, három lehetőség is van erre. Ha belbiztonsági szempontból szükségessé válik és előre látható, harminc napra lehet bevezetni, és fél évig lehet folytatni. A másik eset, ha váratlan dolog történik, ekkor tíz napra lehet felfüggeszteni, amelyet két hónapra ki lehet terjeszteni. És 2013 óta van egy új szabályozás, amelyet főként az afrikai bevándorlás miatt léptettek életbe, ennek értelmében két évre átmenetileg fel lehet függeszteni Schengent, tehát a határellenőrzést be lehet vezetni. Ez azt jelenti, hogy a schengeni rezsim még érvényes és működik" - hangsúlyozta Kiss J. László.

A Budapesti Corvinus Egyetem tanára kifejtette: "Schengen megszűnése nagy csapás lenne az Európai Unióra, hiszen az európai integrációs folyamatnak egy központi eleme, koronaékszere, hiszen a négy szabadság - tőke, munkaerő, szolgáltatások, áruk - szabad áramlása egy belső piacot hozott létre. Itt nincsenek tranzakciós költségek, egyik országból a másikba átmenni sem időt, sem pénzt nem vesz igénybe, ami egy fontos növekedési tényező. Az euró bevezetésének is a belső határok nélküli Európában van igazi értelme. Ha megszűnne, akkor az Európai Unió növekedési tartalékai felszámolódnának, növekedne a munkanélküliség, tehát az egyik legfontosabb vívmány forog kockán. Ezért a belügyminiszterek amszterdami informális találkozója - a holland elnökség bevezetője - nagyon fontos állomás, hogy Schengen megőrizhető legyen. Ez egyrészről a külső határok védelmét jelenti, a görög szerepet, esetleg egy másodlagos védelmi vonal létrehozását, és a határellenőrzés meghosszabbításának hat hónapos periódusa Németország esetében májusban jár le, ezt szeretnék a németek és más országok két évre kiterjeszteni. Ez még a schengeni rezsimen belül van, hiszen erre a három, különleges, átmeneti intézkedésre van lehetőség."

Hozzátette: "az átmeneti intézkedések lejárnak, a menekültszám nem csökken, ezért időnyomás alatt cselekszenek a tagállamok és az Európai Unió döntéshozói, fontos és közös érdek Schengen vívmányát megőrizni."

Kiss J. László az InfoRádió Aréna című műsorának vendége lesz csütörtökön este a hat órai hírek után.

A Bruxinfó elemzője szerint is Schengen túlélését, nem pedig a végét jelenti az, hogy a tagállamok két évre meghosszabbítanák az illegális bevándorlás miatt életbe léptetett határellenőrzéseket - közölte az InfoRádióban Fóris György.

"Szükségintézkedések során vagyunk túl, és a jogi környezet összehangolása részben elmaradt, folyik a bevándorlók beözönlése Európába, sok ország rákényszerült arra, hogy ezt olyan rendkívüli helyzetnek tekintse, hogy átmeneti jelleggel bizonyos határszakaszokon visszaállítsa a határellenőrzést. A jogi környezettől való eltérés abban van, hogy a Schengen Kódex elvben alkalmat ad ilyen ideiglenes helyreállításra, alaphelyzetben néhány hétre, bizonyos rendezvények, például világbajnokság esetén esetleg hónapra, maximálisan több hosszabbítással fél évre. Ha viszont a rendkívüli helyzet tartósan fennmarad és hosszabb, mint fél év, akkor felmerül egy olyan dilemma, hogy a Schengen Kódexhez próbál igazodni az ország, és egy ponton túl kénytelen visszaállítani a szabad bevonulást a határok mentén, vagy megsérti a kódexet és elkezdődik ellene egy kötelezettségszegési eljárás" - mondta Fóris György.

A Bruxinfo elemzője jelezte: "ez a mostani kezdeményezés egyáltalán nem meglepő, lehetett tudni már a múlt évben, hogy szükség lesz arra, hogy az adott helyzetet próbálja összhangba hozni a jogi környezettel. Ha a szabályozást úgy módosítják, hogy az lehetővé tesz fél éven túli ideiglenes határellenőrzés helyreállítást, akkor mindaddig, amíg a rendkívüli körülmények fennállnak, a tagország igazodhat ehhez anélkül, hogy schengeni szabályt sértene, felmerülne a kényszerű kizárása. A realitásokhoz próbálják tehát igazítani a szabályozást."

"Kezdettől fogva voltak Schengen végét kiáltó hangok, a jogi környezet rugalmasabbá tétele rövid távon és filozófiájában inkább a megmentését szolgálja. Ellenkező esetben a realitás szembe kerül egy olyan szabályozási környezettel, amit ha ütközni hagynak, valaminek törnie kell, például a rendszer fenntarthatóságának. Így, a rendszer rugalmasabb, engedékenyebb körülmények között tud eltérni az eredeti szabályaitól, így esély van a túlélésre. Ettől függetlenül igaza lehet azoknak, akik azt mondják, hogy ezzel elindul az egész rendszer tartós ellehetetlenülése. Ha ugyanis a menekültáradat a következő hónapokban is ilyen ütemben folytatódik, nem tudja a politika semmilyen formában feltartóztatni az érkezőket, csökkenteni a számukat, tehát a nyomás az egyes határszakaszokon nem csökken, akkor állandósulhat az a szükséghelyzet, ami jelenleg kikényszerítette a határellenőrzést, és előbb-utóbb a két év is lejárhat, mert a Schengen gyakorlati alkalmazásának eltűnése intézményesül" - hangsúlyozta Fóris György.

Az idei év döntő fontosságú lesz az Európai Unió történetében, és nem csak a menekültválság miatt - nyilatkozta az InfoRádiónak Prőhle Gergely nemzetközi és európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkár.

"Folyamatos kihívások vannak Nagy-Britannia sorsáról, a migrációról és mindennek következtében az integráció alakulásáról. Lesz egy szűkebb, valóban többsebességes Európai Unió, esetleg a regionális fejlődés, például visegrádi körben annyira szárnyakat kap, hogy önálló életet kezd élni. Ezzel kapcsolatban sok kérdőjel van."

Prőhle Gergely hangsúlyozta, az Európai Unió egységének megőrzése mindenkinek érdekében áll.