Az államtitkár azt mondta: a bizottság azzal indokolta a magyar kormány kérését elutasító döntést, hogy a több ezer gyerek ellátása nem számít vészhelyzetnek.
Rétvári Bence felidézte, a kormány 2015-ben, a "bevándorlási krízishelyzet évében" kért a migrációs alaptól hozzájárulást kiadásai csökkentéséhez, ám a bizottság még jelképes összegű támogatást sem adott.
Szerinte az elutasító döntés azt jelzi, hogy "az európai szolidaritás csak szlogen a brüsszeli politikusok, bürokraták szájából", mert "a terhet, a feladatot Brüsszelből kiszabják, de utána a számlát az országoknak kell állniuk".
Az államtitkár az elutasító döntésre utalva azt hangoztatta: Magyarország mindenképpen fellép az unió erőszakkal, jogszerűtlenül és észszerűtlenül erőltetett kvótarendszerével szemben.
A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal tájékoztatására hivatkozva elmondta: tavaly 8 ezer kiskorú lépte át illegálisan a magyar határt, közülük több mint 3500-an kerültek a magyar ellátórendszerbe, ahol ugyanazt az ellátást kapták, mint a Magyarországon született gyerekek.
Fóton és Hódmezővásárhelyen hoztak létre a külföldi kiskorúak ellátására befogadóállomásokat, ezekre kértek sürgősségi pályázaton mintegy 1,2 milliárd forintnyi, legalább részbeni hozzájárulást az Európai Bizottság migrációs alapjától - mondta Rétvári Bence.
Az államtitkár szerint nehezen érthető és nehezen fogadható el, hogy Brüsszel "még a Magyarországra érkező gyerekek támogatásához sem járul hozzá".
Elmondta, a tavaly illegálisan az országba érkező külföldi gyerekek 88 százaléka 14-18 év közötti volt, 99,5 százalékuk fiú, és 82,5 százalékuk mondta magát afgánnak.
Magyarország tavaly 5,5 milliárd forintot fordított az illegális bevándorlók ellátására, humanitárius segítségnyújtásra. Ezen belül egészségügyi ellátásukra 350 millió forintot, míg az ellátásban szerepet vállaló karitatív szervezetek támogatására 200 millió forintot fordítottak - fűzte hozzá Rétvári Bence.