Már a tárgyalások előkészítő szakaszában minden bizonyítékot a bíróság rendelkezésére kell bocsátani az alapos ítéletek megszületése érdekében - mondta Darák Péter, a Kúria elnöke.

"Nem lehet a bizonyítékokat csepegtetni, nem lehet az ítélethozatal előtti utolsó tárgyaláson újabb bizonyítási indítványokat előterjeszteni, hanem a tényállás bizonyítására vonatkozó indítványokat az előkészítő szakaszban meg kell tenni és a bizonyítást le is fogja zárni a bíró. Ez nagy felelősséget ró a jogi képviselőkre, hiszen az eddigieknél sokkal alaposabban elő kell készíteni a pereket."

Darák Péter arról is beszélt, hogy a határidőkre komoly hatással lehet a tárgyalások jelentős adminisztrációja.

"Azt látom, hogy a túl sok adminisztratív követelmény, például a jelenlegi polgári peres eljárásban azok a szabályok, amelyek megmondják, hogy mikor kell kitűzni a tárgyalást, mikor kell bizonyos intézkedéseket megtenni, ezek sokszor ellentétes hatást váltanak ki. A bíró igyekszik betartani ezeket a szabályokat, de a leterheltsége miatt időnként erre nem képes, formálisan teljesíti ezeket a követelményeket."

A Kúria elnöke kiemelte, hogy igyekeznek javítani a bíróság és az ügyészség viszonyát a tárgyalások az eljárásjogi szakaszban.

"Például az az eljárásjogi megoldás, hogy vád érdekében történő bizonyítás csak az ügyész indítványára történhet, tisztább helyzetet teremthet."

Darák Péter szerint a civilek mindig kritikusan ítélik meg a bírók teljesítményét, ennek az a legfőbb oka, hogy a tárgyalások hátterét kevesen ismerik .

A bírókon nagy a nyomás az utóbbi időben, hogy egyszerre hozzanak alapos és gyors ítéleteket - mondta a Kúria elnöke.

"A bírót egyik oldalról erőteljes nyomás éri, hogy minden tekintetben alapozza meg az ítéletét, mert így elkerülheti a hatályon kívül helyezést, a másik oldalról viszont az, hogy minél gyorsabban fejezze be az eljárást, azt hasonló eljárásjogi eszköz, mint a hatályon kívül helyezés, nem támogatja."

A Kúria elnöke szerint a bírók értékelésekor a hatályon kívül helyezés nem lehet kizárólagos szempont.

"A bírói értékelés egy nagyon összetett szempontrendszert tartalmaz, aminek csak egyik kis eleme az, hogy hány ítéletét változtatták meg vagy helyezték hatályon kívül, ezen túlmenően ebből az egyetlen szempontból nem is vonnak le az értékelés során határozott és egyértelmű következtetést, hiszen lehetnek olyan jogterületen dolgozó kollégák, akiknél törvényszerűen több a hatályon kívül helyezés. Bonyolult gazdasági ügyek tárgyalásakor több ilyenbe lehet belefutni, mint tulajdonmegosztás vagy házassági vagyonközösség megosztásakor."

Darák Péter az elhúzódó ügyekről azt mondta, hogy az ítéletek elrettentő ereje miatt fontos, hogy időben végleges döntések szülessenek.

"Az eljárások elhúzódásának van egy olyan következménye, hogy a büntetésnek a célja nem teljesül, hiszen a visszatartó erő, a jövendőbeli bűncselekmények megelőzése és kisebb részben az elrettentés is célja, ha nagyon hosszú idő után történik ítélethozatal, akkor ezek a hatások erőteljesen legyengülnek."

Az Európai Emberi Jogok bírósága gyakorlata szerint, ha több év után születik ítélet, akkor az eltelt időnek érvényesülnie kell a büntetés mértékében is - tette hozzá a Kúria elnöke.