A hatályos egyházügyi törvény azért nem felelt meg az európai és magyar normáknak, mert az Országgyűlésre bízták az egyházak bejegyzését, ám az új szabályozás, amiről hamarosan szavazni fog a Ház, a bíróságok hatáskörébe utalja ezt a kérdést - húzta alá meghallgatásán Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere.
"Ez a szabályozás sokkal inkább megfelel nem csak Magyarország történelmi hagyományainak, kulturális hagyományainak, hanem az emberi jogoknak is, az egyenlő bánásmód, a jogegyenlőség törvényének is megfelel és ugyanakkor tekintettel van egyébként nem csak a történelmi és kulturális, hanem a jelenlegi társadalmi beágyazottságra is."
A tárcavezető úgy látta, hogy a rendszerváltás utáni elhibázott társadalmi modellek nyomán a szegregáció felszámolásán tovább kell dolgozni, illetve sajnálatát fejezte ki, hogy nem botránymentes a roma-politika, de aláhúzta, hogy attól senkinek nem kell tartania, hogy ezen események nyomán nem jutnak el a rászorulókhoz a támogatások.
A szocialista Teleki László egyebek mellett az iránt érdeklődött, hogy hogyan állnak a roma önkormányzatnál a visszaélések nyomán kezdett kormányzati vizsgálatok.
"Mert azt gondolom, hogy a közvélemény ebben mindenképpen nagyon fontos tevékenységet szeretne látni, hogy valóban volt-e vizsgálat, a vizsgálatnak mi az eredménye és mi lesz a további lépés ebben a programban."
Balog Zoltán válaszában rámutatott, hogy 12 megállapított, 6 jogerős szabálytalanság miatt a kormány összesen 228 millió forint visszafizetésére kötelezte a roma önkormányzatot, ám a Miniszterelnökség vizsgálata még nem zárult le és az adóhatóság is vizsgálja a testület tevékenységét.
Staudt Gábor a Jobbik részéről az új egyházügyi törvényt kritizálta és feltette a kérdést, hogy mit tesznek a kormánypártok, ha nem lesz meg a házban az elfogadásához szükséges kétharmados többség.
"Valóban előrelépés amit beterjesztettek és most a ház előtt van, de attól még, hogy jobb, nem biztos, hogy jó is."
Balog Zoltán szerint, ha nem lesz meg a szükséges többség a módosításhoz, akkor marad a jelenlegi szabályozás.
A fideszes Répássy Róbert részben a Hóman-szoborról, illetve a gulág emlékévről kérdezte a minisztert, aki válaszában ismét vállalhatatlannak nevezte Hóman Bálint politikai munkásságát, ám méltatta történészi és kulturális tevékenységét.
"Hogy most egyébként a székesfehérvári önkormányzat, meg az az alapítvány, akik szobrot akarnak állítani, hogyan dönt ebben az ügyben, ebbe a kormány nem tud és nem is akar beleszólni."
A gulág emlékbizottság munkájáról a miniszter kiemelte, hogy 2017 februárjáig meghosszabbították a testület mandátumát.
Hanganyag: Sigmond Árpád