A mini-Schengen ötletének felvetésére sokak szerint azért volt szükség, hogy hassanak a menekültkvótától vonakodó országokra - mondta a Bruxinfo vezető elemzője.
"Itt különösen kelet-európaiakról van szó, de nem feltétlenül csak róluk, mert a spanyolok sem örülnek a kvótáknak. A kvótákban osztozni kész országok jelzése, hogy ha mi itt bevállalunk társadalmi feszültséget, költségeket, infrastrukturális terheket, ti pedig nem, akkor ennek következményei lesznek abban, hogy miben tudunk osztozni a hozadék oldalon is, például a határmentes együttélési rendszerekben."
Fóris György azt mondta: a más vélemények szerint a mini-Schengen említése egyfajta kiállás Angela Merkel német kancellár mellett.
"A másik lehetséges olvasat az, hogy valahol a "mentsük meg Merkelt" európai mozgalomnak az egyik húzása is volt ez. Angela Merkel helyzete a saját hazájában, politikai környezetében is rendkívül megnehezült azzal, hogy egyelőre konokul ragaszkodik ahhoz, hogy Németország nem zárkózik be. Ahhoz, hogy Merkel pozíciója erősödjön, ugyanis minden más európai integrációs politikai kérdésben fontos garanciának tekintik a nevét a legtöbb országban, például az kell, hogy ne legyen egyedül, hanem egy koalíció épüljön köré."
a Bruxinfo elemzője szerint Schengen népszerűségén ront a menekültválság.
"Szlovéniától, Horvátországtól Svédországig végigmegyünk azon az úton, ahol ezek a százezrek végigvonulnak, és ahol ebből emberek jelentős része leszakad, ottmarad, regisztrálva vagy regisztrálatlanul cirkulálnak, folytatásként esetleg helyi bűnügyek keletkeznek, de legalábbis elburjánzik a fekete munkavállalás, mert valamiből élniük kell - az nyugtalanságot vált ki a helyi lakosságból, hogy csináljanak már valamit."
Fóris György szerint ebben a helyzetben a határ közelében élők nem az előnyöket, hanem a nyitott határ hátrányait érzik. A Bruxinfo elemzője szerint a schengeni rendszer a megmaradás határán egyensúlyoz.
Hanganyag: Hlavay Richárd, Domanits András