"Az emberek eléggé karakteresen állást tudtak foglalni, mindössze egytizednyien vannak olyanok, akik bizonytalanok abban, hogy a 2024-es olimpiát Magyarország megrendezze vagy sem. 60 százaléknyian örülnének, ha hazánk rendezné az olimpiát, illetve a paralimpiát. Ennél jóval kevesebben, nagyjából fele ennyien, 29 százaléknyian vannak, akik nem azonosulnak ezzel az elképzeléssel" - mondta el Závecz Tibor.
A kutatást vezető szociológus hozzátette: "minden társadalmi rétegben többségben vannak az olimpia hívei, elkötelezettek a rendezés mellett. Érdekes azonban, hogy az életkor növekedésével azért a pozitívan viszonyulók aránya csökken és a bizonytalanság nő, nem pedig az elutasítás. Minél képzettebb valaki, annál kedvezőbben értékeli azt az elképzelést, hogy Magyarország olimpiát rendezzen és csökken a bizonytalanság ezzel párhuzamosan."
Závecz Tibor jelezte, van különbség a fővárosiak és a vidékiek véleménye között. A budapestiek megosztottabbak a rendezést illetően, mint a vidékiek.
"A fővárosban 60 százaléknyian örülnének, ha Magyarország olimpiát rendezne, 34 százalék nem igazán osztja ezt az elképzelést. Vidéken egy hajszállal nagyobb a különbség. A vidékiek számára kicsit messzebb van az olimpia, még akkor is, ha előfordulhat, hogy Magyarország más városai is részt vesznek ebben. Ez az információ még nem ment igazán át. Azt gondolják, hogy a főváros számára ez egy jobban elviselhető rendezvény, mint ahogy a budapestiek érzik, akik nap mint nap itt élnek, láttak már olimpiát, és nincsenek azzal tisztában, hogy ez egy másik típusú olimpia lesz, mint amivel eddig találkozhattak. Mindenképpen ahhoz viszonyítanak, hogy az elmúlt évtizedekben a világ nagyvárosai milyen formát mutattak akkor, amikor olimpiát rendeztek. Az erről szóló képek tényleg egy magasabb színvonalú infrastruktúráról tanúskodtak, mint amit a hétköznapokban a munkába vagy az iskolába menet megtapasztalnak" - emelte ki a szociológus.
Hanganyag: Sigmond Árpád