A hanuka a zsidóság büszke örömünnepe, amelyen a jeruzsálemi templom visszafoglalására és megtisztítására emlékeznek - mondta Frölich Róbert országos főrabbi a tegnap kezdődött nyolcnapos ünnepről. Az ünnep eredete az időszámításunk előtti időkre nyúlik vissza. 175-ben a Szeleukida Birodalom trónjára IV. Anti-okhosz Epi-phanész került, aki 168-ban elfoglalta Jeruzsálemet, megtiltotta a zsidó vallás gyakorlását és bálványt állíttatott a jeruzsálemi szentélybe. A zsidók azonban föllázadtak és i. e. 165-ben Júdás Makkabeus vezetésével visszafoglalták a templomot. A templomot a pogány használat után a zsidó törvények értelmében meg kellett tisztítani, újra fel kellett avatni. Innen az ünnep neve, a hanuka, ami felavatást jelent.
A megtisztítási rituálé során meg kellett gyújtani a menórát, az örökégő hétkarú lámpást, de csak egy korsónyi érintetlenül lepecsételt olajat találtak. Ekkor történt a csoda: az egy napra elegendő olaj nyolc napig égett, egészen addig, amíg el nem készült az új olaj. Ezért tart nyolc napig a hanuka ünnep. Minden este egy-egy újabb lángot gyújtanak meg a csak ilyenkor használt hanuka-menórán, a hanúkián. A hanúkia a hétágú menórával szemben kilenckarú. A kilencedik láng a többi meggyújtására szolgál.
Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) vezető rabbija beszédében hangsúlyozta: a hanuka lángjai nem a több mint 2100 évvel ezelőtti szabadságharcot helyezik az ünnep előterébe, hanem azt a csodát, hogy egy kis láng is milyen sokra képes. Ez az ünnep arra tanít, hogy önmagában a harc, még ha igazságos is, kevés a csodálatra. A csodálathoz és a csodához "fény kell": ahhoz értéket kell teremteni.
A vezető rabbi szólt arról is, hogy Magyarországon sok elégedetlen ember él, akik mindig küzdenek valami ellen, de "meg kell tanulnunk, hogy nem elég valami ellen harcolni, hanem értéket kell teremteni". Nekünk, magyar zsidóknak is fontos szem előtt tartani, hogy nem elég harcolni a "szabadságunkért", "a tiszta emlékezetért" vagy az antiszemitizmus ellen, hanem értéket kell teremteni. "Biztosak lehetünk abban, hogy ha mi egy lángot meggyújtunk, akkor a Jóisten hozzátesz még hetet. Ha mi értéket teremtünk, nem fog elmaradni a csoda" - fogalmazott Köves Slomó.
Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében arról beszélt: Magyarország negyedszázada lehetőséget kapott, hogy saját kezébe vegye sorsát, támogassa és segítse az itt élők kulturális, társadalmi és szociális felemelkedését. A magyarországi zsidó közösség is saját kezébe vette sorsát. "Zsidó testvéreink ma szabadon élhetik meg vallási hovatartozásukat, hitüket is. Magyarország kormánya pedig ehhez minden segítséget megadott és a jövőben is meg fog adni" - fogalmazott.
A kormány ez irányú elkötelezettségét szemlélteti az az átfogó zsinagógarekonstrukciós program, amelynek keretében megújulhat az óbudai zsinagóga is.
Latorcai Csaba szólt arról is, hogy a terrorizmus elleni küzdelemben is fontos a zsidó közösség és a kormány közötti együttműködés. Az év eleji és néhány héttel ezelőtti párizsi terrortámadások "óvatosságra és összefogásra intenek mindannyiunkat", hiszen a terror veszélye világszerte fennáll, és ez alól Magyarország sem kivétel. "Ugyanakkor a kölcsönös egyeztetések és a hatékony védelmi eszközök biztosítása, valamint az óvatosság erősítheti mindannyiunk biztonságérzetét" - tette hozzá.
Szeneczey Balázs főpolgármester-helyettes köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy a mai világban egyre nagyobb szükség van a fényre. Az elmúlt időszak eseményei Európában és a világban jelzik, hogy "kapaszkodókra van szükségünk, és a közös hit olyan kapaszkodó, amely reménnyel tud eltölteni, és hordozza az ígéretet, hogy ha megőrizzük a hitünket és együtt vagyunk, mindig le tudjuk győzni a rosszat" - fogalmazott.
Hanganyag: Király István Dániel