Péntek estig tart az UNESCO kormányközi bizottságának namíbiai tanácskozása, itt határozzák meg, hogy milyen népi hagyományok csatlakozzanak idén a szellemi világörökség listájához.
Dél-Koreában a rituális kötélhúzási szertartás célja a gazdag termés és a jólét biztosítása. Nemcsak Dél-Koreában, de az egész Kelet és Dél-kelet ázsiai régióban, így Kambodzsában, a Fülöp-szigeteken, és Vietnamban is évszázados hagyománya van a rituális kötélhúzásnak, amelyet a mezőgazdasági szezon kezdetén tartanak és gyakran a helyi isteneknek bemutatott szertartással kezdődik.
Az UNESCO a szellemi örökségek közé sorolta továbbá a Bécsi Spanyol Lovasiskola klasszikus lovaglásának művészetét és a lipicai lovak tenyésztésének, trenírozásának a gyakorlatát. Továbbá az azerbajdzsáni Lahidzs rézművesség, a kaukázusi kis falu iparművészete egyedülálló a világon.
Örökségvédelem alá esik eztán a bulgáriai Pernik környéki népi ünnep, a szurova. Minden évben január 13-án, 14-én az ortodox újév alkalmából éjjel útra kel a maszkot viselők csoportja, a falu főterén fiatal házasokat, papokat, medvéket alakítva hujjogatnak. Majd másnap meglátogatják a házakat, hogy összeadják a fiatal párokat és jó egészséget jövendöljenek a háziaknak.
Kolumbia és Ecuador neves marimba zenéjét is a szellemi örökség védendő köréhez sorolta az UNESCO. A marimba hagyományos dalai és táncai az Afrikából származó közösségek zenei kifejeződése Dél-Amerikában.