A közelmúltban a balatoni régió fejlesztésére megítélt keretösszeg egy lehetőség, a 314 milliárd forint sikeres felhasználására jó pályázatokra van szükség az önkormányzatok és a civil szervezetek részéről is - mondta Bóka István, a Balatoni Fejlesztési Tanács elnöke, Balatonfüred polgármestere az InfoRádió Aréna című műsorában.

"A 314 milliárd forint egy lehetőség. Lehet kevesebb és lehet jóval több. Lehetőség a balatoni vállalkozások, civil szervezetek, önkormányzatok számára. Jó projektek kellenek és a pályázati keretekre pedig pályázni kell. Ha nem lesznek jó projektek és pályázatok, előfordulhat, hogy a 314 milliárdnak csak egy részét fogjuk megszerezni."

Bóka István arról is beszélt, hogy elsősorban Balaton északi partjának közlekedési fejlesztésekre és a kötöttpályás hálózatok modernizációjára van szükség.

Balatonfüred polgármester a tervezett közúti beruházások között említette az M7-es és M8-as autópálya összekötését, illetve a Székesfehérvárt és Várpalotát elkerülő utak megépítését. A Balatoni Fejlesztési Tanács elnöke fontosnak nevezte, hogy a tó teljesen körbeutazható legyen vasúttal. Bóka István hozzátette: az északi vonal villamosításával jelentősen rövidülhet a menetidő a Balaton és a főváros között.

A Balatoni Fejlesztési Tanács elnöke kiemelte, hogy a balatoni régió sokkal nagyobb területet ölel fel, mint a partmenti települések.

"Amit mi Balaton régiónak vagy Balaton kiemelt üdülőkörzetnek nevezünk, az 180 település. Amikor a Balatonról, a balatoni településekről van szó, azt a negyvenegynéhány közvetlen parti települést hozzák szóba, de ennél jóval tágabb a Balaton régió, mert hozzánk tartozik Tapolca, Marcali, a balatonfelvidéki települések, Hévíz, Zalakaros.

Bóka István hozzátette, hogy az elmúlt időszakban a belföldi turizmus járult hozzá a sikeres balatoni szezonokhoz.

A balatoni régió fejlesztése érdekében korszerűsíteni kellene a kempingeket - mondta Bóka István, Balatoni Fejlesztési Tanács elnöke. Hozzátette: hosszú távon hasznos lenne, ha a kempingek többsége állami tulajdonba kerülne.

A Balatoni Fejlesztési Tanács elnöke szerint a balatoni régió turisztikai fejlesztése érdekében fejleszteni kellene a kempingeket, és érdemes lenen hálózatba kapcsolni őket.

"Ami komoly gond, hogy valamennyi kemping egy gazdasági vállalkozást képezve felszámolás alatt van. Nagyon fontos lenne, hogy hálózatosodni tudjanak, hogy valamilyen módon, legalább üzemeltetői szinten több kemping egy kézbe tudjon kerülni, egységesen tudjon a piacon megjelenni és egy egységes fejlesztési koncepcióval tudjon minél több vendéget hozni a Balaton számára."

Bóka István kiemelte, hogy hosszú távon hasznos lenne, ha a kempingek többsége állami tulajdonba kerülne.

"Lehet, hogy érdemes lenne államilag ezt a családi ezüstöt megvásárolni, mert nagyon értékes balatoni ingatlanokról van szó. Az északi parton 80 hektárt meghaladó közvetlen Balaton parti telkekről van szó, nem beszélve a déli oldalról, a somogyi és a zalai részről. A felszámolásból a vagyon ki fog előbb-utóbb kerülni, mindent el kell követni, hogy a kempingek kempingként tudjanak továbbra is megmaradni."

A Balatoni Fejlesztési Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy a kempingező turisták az egyik legfontosabb célközönsége a balatoni turizmusnak.

"A kemping az egy életmód. Ha egy kemping bezár, a kempingező vendég nem fog elmenni a mellette lévő három- vagy négycsillagos szállodába, mert ő ezt a feelinget, életérzést szereti. Nagyon fontosak ezek a vendégek a Balaton mellett."

Bóka István hozzátette, hogy a településeknek van lehetőségük felparcellázni a kempingek területét és így értékesíteni azokat, de az anyagi haszon ellenére ez hosszú távon káros lenne.