eur:
393.72
usd:
364.77
bux:
0
2024. március 29. péntek Auguszta

Gulyás: külső határvédelem nélkül összeomolhat a schengeni rendszer

Ha Európa nem képes egységesen a fellépni a külső határvédelem területén, akkor a schengeni rendszer egésze összeomolhat - jelentette ki Gulyás Gergely, az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának fideszes elnöke szerdán Budapesten.

A politikus a Jogvédelem az alapjogok tükrében - Hatékonyság és biztonság című, a Független Rendészeti Panasztestület (FRP) által rendezett konferencián azt mondta: Európa az elmúlt hónapokban a közösen elfogadott szabályait vette semmibe, ráadásul azokat ünnepelte, akik ezeket a szabályokat semmibe vették.

"Az anarchiát ünnepelte az Európai Unió", azt, hogy a határokon, a közös szabályok ellenére úgy lehet átlépni, mintha nem is léteznének - hangoztatta Gulyás Gergely.

Előadásában arról beszélt: az Európát érintő migrációs válság és annak következményei, a párizsi terrortámadások szükségessé teszik az adatkezelésre vonatkozó szabályok átgondolását, hogy hol vannak a szabadságjogok határai, továbbá milyen információkra és adatgyűjtési módszerekre van szüksége az államnak ahhoz, hogy a terrorista akciókat meg lehessen akadályozni.

Európa mindezekre keresi a választ, és van már előttünk egy példa, amelynek helyességével vagy helytelenségével lehet vitatkozni - mondta Gulyás Gergely, rámutatva: 2001. szeptember 11-et követően az Egyesült Államok alapvetően változtatott saját szabályozásán.

Mint elmondta, azóta a hasonló méretű terrorcselekményeket az amerikai hatóságoknak sikerült megakadályozniuk. Ehhez nagy mértékben hozzájárult például a határellenőrzés "elképesztő mértékű megszigorítása", valamint a személyes adatokkal kapcsolatos szabályozás garanciáinak a fellazítása - fűzte hozzá.

Gulyás Gergely az FRP kapcsán arról beszélt, hogy a testület létrejöttének körülményeitől nem lehet elvonatkoztatni a 2006 őszi erőszakos rendőri fellépéseket és azok következményeit. Az állami intézményrendszer nem volt képes ellátni azt a feladatot, amelyet "egy jogállamban a kontrollmechanizmusok léte megkívánt volna", nem volt egy olyan testület, amely a rendőri intézkedések jogszerűségével kapcsolatosan objektív állásfoglalásra lett volna képes - mondta.

Gulyás Gergely úgy fogalmazott: "2006 őszén nem csupán az akkori kormány, (...) a rendőrségi fellépés mondott csődöt, (...) hanem az igazságszolgáltatás teljes rendszere".

Szavai szerint az akkori kormány is érezte a súlyát, hogy valamit lépnie kell, és a parlament később kétharmados többséggel meg is választotta a testület öt tagját.

Gulyás Gergely szólt arról is, hogy érdemes lenne áttekinteni a testületre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket, hiszen - mint mondta - "senkinek nem ártana", ha az FRP hivatalból is vizsgálhatna ügyeket, azaz ne csak panasz nyomán indulhasson eljárás.

Kalas Tibor, a Kúria Közigazgatási és Munkaügyi Kollégiumának vezetője arról beszélt, hogy a közigazgatási pereken belül a rendészeti ügyek alacsony számúak. A Kúriára évente érkező ilyen ügyek száma nem éri el a harmincat.

Mint közölte, az ilyen ügyekben a legelső szakmai sajátosság az, hogy nem minden esetben van írott közigazgatási határozat.

Kalas Tibor a gyülekezési jog gyakorlásával kapcsolatos ügyek kapcsán megemlítette, hogy 2010 óta rendkívül csekély az oszlatási ügyek száma. A rendőrség lényegesen máshogyan, visszafogottabban jár el az ilyen ügyekben mint korábban - mondta.

Juhász Imre alkotmánybíró, a panasztestület korábbi elnöke arról beszélt, hogy a jogállam 2006-ban "megdöccent egy kicsit", és nagy eredménynek nevezte, hogy azt követően létrejöhetett a testület.

Az FRP egy példája annak, hogy intézményesített jogvédelmi eszközökre is szükség van az államban - mondta.

Lukács Tamás, az FRP elnöke azt mondta: Európát, így Magyarországot is érintő helyzetben egyrészt biztosítani kell az emberek biztonságát és a társadalmi békét, másrészt ezt úgy kell megtenni, hogy a létrehozott jogvédelmi rendszerek működőképes legyenek, és - mint fogalmazott - "még ilyen körülmények között is biztosítsák az alapjogok elsőbbségét".

Címlapról ajánljuk
A 300 eurót is meghaladhatják az idei húsvéti költségek Szlovákiában

A 300 eurót is meghaladhatják az idei húsvéti költségek Szlovákiában

300 eurónál is többe kerülhet az idei húsvéti bevásárlás Szlovákiában. A Partners piackutató vállalat számításai szerint, 5 százalékkal kénytelenek többet költeni erre az emberek, mint tavaly. Az élelmiszer drágább, a húsvéti díszítés kicsit olcsóbb lett. Egyre több ünnepi asztalon jelenik meg a bárányhús.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
A béke lehetőségéről beszélt a moszkvai miniszter, csúcsfegyvereket kaphat Kijev – Háborús híreink pénteken

A béke lehetőségéről beszélt a moszkvai miniszter, csúcsfegyvereket kaphat Kijev – Háborús híreink pénteken

Oroszország kész garantálni a folyamat többi résztvevőjének jogos biztonsági érdekeit az ukrajnai konfliktus békés rendezése esetén, ha maga is ugyanilyen garanciákat kap - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Izvesztyija című lapban pénteken közölt interjúban. Az Egyesült Államok korábban ellenállt Ukrajna kérésének a nagy hatótávolságú ATACMS rakéták szállítására. Az elmúlt időszak eseményei következtében Washington újraértékelheti álláspontját - számolt be a Defense One. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×