A korábbiakhoz képest új helyzet alakult ki: az elmúlt hónapokban Szegeden 250 ezer migráns haladt át - mondta a miniszter a Nemzetközi fejlesztés - A migrációs nyomás hatása a nemzetközi segélyezés megvalósítására című konferencián, a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE).
Az SZTE professzoraként is dolgozó politikus úgy fogalmazott, a jogi környezet recseg-ropog, ennek oka részben az, hogy a szabályok még más környezetben születtek, a nemzetközi és az uniós megállapodások is az egyénesítésre épülnek.
A miniszter kifejtette, ott kell a problémákat megoldani, ahol azok fölmerülnek, ebben fontos szerepet játszhat a fejlesztéspolitika.
Az egyetemi tanár kitért a Stipendium Hungaricum programra, amelyre 18 millió eurónyi összeg áll rendelkezésre a 2016-os költségvetésben. A kezdeményezésnek köszönhetően fejlesztésre szoruló országokból érkeznek fiatalok Magyarországra tanulni, nagy részük haza fog térni, és otthon futnak be majd karriert.
Trócsányi László hangsúlyozta, a felzárkóztatás nem gyors folyamat, nem lehet mindenkinek garantálni, hogy olyan életszínvonalon éljen, mint a fejlett országokban, azonban segíteni a foglalkoztatás és az oktatás területén erkölcsi kötelességünk.
Radomir Ilic szerb igazságügyi államtitkár elmondta, Szerbia történelmében folyamatosan jelen volt a migráció. A politikus a közelmúlt eseményei közül az 1990-es évek menekülthullámát emelte ki, amikor az ország 600 ezer - Horvátországból, Boszniából és Koszovóból érkező - embert fogadott be.
Az államtitkár közölte, az uniós csatlakozás folyamata során Szerbia harmonizálja jogszabályait az EU-előírásokkal, a migrációval kapcsolatos előírások alapvetően már megfelelnek az EU irányelveinek.
Radomir Ilic hangsúlyozta, a migrációs helyzet eredményes kezeléséhez az érintett országok kollektív és összehangolt fellépésére van szükség.
Stefano Manservisi, az Európai Bizottság külügyi szolgálatának kabinetvezetője kijelentette, nem arra kell készülnünk, hogy a bevándorlók száma csökkenni fog, újabb és újabb hullámok érkeznek majd. Olyan rendszert kell kialakítani, amely minden tagországban egyaránt működik.
A szakember rámutatott, a migráció kiváltó oka ma már nem pusztán a háború és a szegénység, a fiatalok sikeres életre és karrierre is vágynak, akár más országban, mint ahol születtek.
Az uniónak, a tagországoknak és a származási országoknak közösen kell fellépniük az embercsempészekkel szemben, ugyanakkor legális perspektívát kell teremteni azok számára, akik el szeretnék hagyni az országukat - mondta Stefano Manservisi.
Újfajta táblákat láthatnak a sofőrök az autópályákon, nagyon kell rájuk figyelni