Gyermekorvos: a nátha nem betegség, hanem állapot

Infostart
2015. október 31. 18:20
Az óvodás, kisiskolás gyermekeket több mint kétszázféle vírus támadhatja meg, ami náthás állapotot okoz, és kimondottan védekezni ellenük nem lehet - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Tholt Katalin gyermekorvos.

Már amikor a gyerek bekerül a bölcsibe, megmondom a szülőnek, hogy számítson rá: három-négy nap múlva jön a nátha. Ez szinte törvényszerű - számolt be Tholt Katalin.

Hozzátette: azt szoktam mondani a szülőknek, hogy a nátha nem betegség, hanem egy állapot, és nyugodjanak meg, csak májusig tart.

A vírusos nátha alapvető: minimum 200 olyan vírus van, amelyik kisgyerekkorban-kisiskolás korban is náthás állapotot okoz - fogalmazott. Ez a vírus ott van esetleg a másik gyerek torkában, orrában. Összekerülnek, és óhatatlanul átadják a másiknak. Mivel ez cseppfertőzéssel terjed, elég, ha a náthás gyerek megfog valamit, majd ugyanazt megfogja a másik - részletezte a gyerekorvos.

A vírusoknak kedvez a hideg, tehát amit mi megfázásnak nevezünk, az azt jelenti, hogy hideg közegben, hideg nyálkahártyában csökken a helyi immunvédelem. Tehát az interferonok kevésbé tudják kifejteni a védelmi hatásukat, így pedig a nátha vírus vígan szaporodik - magyarázta a nátha okait Tholt Katalin.

A másik ok az, hogy a vírusoknál nem nagyon alakul ki védettség, míg vannak bizonyos baktériumok, bizonyos fertőzések, amik ellen ellenanyag képződik, és nem veszélyezteti többet a gyereket. De ha van is védettség, nagyon rövid idő alatt kipusztul - mondta.

A harmadik ok pedig, hogy olyan mennyiségben vannak jelen ezek a náthát okozó vírusok, hogy nem nagyon tudunk védekezni ellene. Oltóanyagról pedig szó sem lehet, mivel nem tudunk 200 fajta virális oltóanyagot létrehozni. A védelem: vitamint célszerű adni őszi időben a gyerekeknek - ismertette Tholt Katalin.

A gyermekorvos szerint ha a gyerek nem eszik gyümölcsöt, érdemes egy kicsit a vitaminadagolásra odafigyelni. Ha nem eszik húst - nagyon nem célszerű a vegetarianizmus egy bizonyos kor alatt -, akkor fehérjekiegészítőt kell adni.

Az a meggyőződésem, hogy ahol nem erőltetik, és nem emlegetik naponta, és nem szorgalmazzák folyamatosan a gyereknél, hogy egye meg az ételt, hanem elsiklanak felette, ott talán hamarabb visszatér a normál étvágy - mondta.

Nagyon fontos az is, hogy a szülő jó példát mutasson a gyerekének - véli. De fontos az is, hogy ne legyen ennek egy verbális körete. Nem kell elmondani, hogy "Látod milyen finom, milyen jót eszem". A gyerekben teljesen természetese módon szinte már újszülött kortól kezdve kialakul az önérvényesítés igénye. Ez a kamaszkorban már akár drámai is lehet, de ha valamit nagyon akarnak, és az neki nem tetszik, akkor egyre erősebb az ellenállás. Az étvágytalan gyereket - ha ennek nem szervi oka van, és teljesen egészséges a gyerek, ritkán beteg - nem érdemes erőltetni, nem lehet tölcsérből etetni. El fog jönni az a kor, amikor ő spontán többet kezd el enni. A szervezet megkívánja, amire szüksége van, és ezt érvényesíteni fogja - fogalmazott a gyerekorvos.

Azért ha nagyon étvágytalan, érdemes egy kivizsgálást kérni, hogy meggyőződjünk arról, nincs-e vashiány, nincs-e fehérjehiány, hogy tudjuk, hol érdemes megtámogatni - tette hozzá.

A teljes beszélgetést meghallgathatják szombaton 18 órától itt, az InfoRádióban.

Hanganyag: Exterde Tibor


KAPCSOLÓDÓ HANG:
Hanganyag
A böngészője nem támogatja a HTML5 lejátszást