Hörcsik Richárd beszámolt arról a bizottság által lefolytatott, a lisszaboni szerződés által biztosított eljárásról, miszerint a tagállami parlament megvizsgálhatja, hogy egy uniós jogalkotási terv megfelel-e a szubszidiaritás elvének.
Emlékeztetett arra, hogy szubszidiaritás elve alapján a döntéseket az unió polgáraihoz minél közelebb kell meghozni.
A tagállami parlamentek sárga lapot mutathatnak a szabálytalankodó brüsszeli bizottságnak - fogalmazott, majd úgy magyarázta, hogy ezzel az eljárással el lehet érni, hogy bizottság javaslatát megváltoztassa, illetve visszavonja.
Mint mondta, ha kellő számú tagállam parlamentje fogad el úgynevezett indokolt vélemény, akkor van esély befolyásolni az uniós döntéshozatalt. Szerinte ehhez 19 szavazatot kell összegyűjteni.
A bizottsági elnök szerint a kvótákról, vagyis az áthelyezési válságmechanizmus létrehozásáról szóló javaslat tükrözi a brüsszeli bürokrácia téves elképzeléseit. Az nemcsak a szubszidiaritás elvét sérti, hanem tovább eszkalálhatja a problémát - értékelt Hörcsik Richárd.
Hozzátette: a magyar emberek döntöttek, a határokat meg kell védeni, és ehhez nem ad segítséget a kvótákról szóló uniós terv.
Hörcsik Richárd érvelése szerint nincs szükség állandó mechanizmusra, hogy kiegészítsék a dublini egyezményt a menedékkérelmek megvizsgálása miatt. Mint mondta, nem megfelelő jogalapra hivatkozik az EB a kvótarendszer létrehozásakor.
A kifogásaik közé sorolta azt, hogy javaslat az EB-t a válságmechanizmus meghatározására és aktivizálására kizárólagos hatáskörrel ruházza fel, ugyanakkor az uniós alapszerződés szükséghelyzetben az Európai Tanács számára biztosít a hatáskört. Az EB ezen felhatalmazása túllép az alapszerződésben foglalt korlátozáson - tette hozzá.
A bizottsági elnök szerint a bizottság nem igazolja kielégítően, hogy a kvótarendszer hatékonyabb eljárást eredményezne, illetve többletértékkel bírna.
Kitért arra is, hogy a parlament véleménye nem köti a kormányt. Ha a tagállami parlamentek nem tudják megakadályozni a javaslatot, akkor az Európai Tanácsban nem egyhangúlag, hanem minősített többséggel döntenek, és ez azt jelenti, hogy egy év múlva akár hatályos is lehet a kvótáról szóló uniós jogszabály - ismertette.