Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO 1979-ben, történetesen éppen magyar határozati javaslat alapján nyilvánította október 16-át Élelmezési Világnappá.

A világnap célja, hogy mozgósítsa a kormányokat és a közvéleményt az emberiség nagy részét sújtó élelmezési gondok orvoslására. Döbbenetes adat ugyanis, hogy a világ élelmiszertermelésének egyharmada kárba vész évente, miközben 300 rosszul táplált gyerek hal meg óránként. Bár az is igaz, hogy amióta mérik, a Világbank adatai szerint most először valószínűleg 10 százalék alá csökken a mélyszegénységben élők aránya a világban. A csökkenés hatására 2015-ben az emberiség 9,6 százaléka, vagyis idézőjelben "már csak" 702 millió ember él mélyszegénységben.

"A legszegényebb országok változatlanul 2015-ben is a szubszaharai régió és egyes déli és délkelet-ázsiai országok. Itt továbbra is minden második ember tekinthető szegénynek és sajnálatosan ezen országok helyzetén nem sikerült hatékonyan változtatni" - ismerteti a tényeket Temesváry Zsolt, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója.

A világon egymilliárd ember alultáplált, jóllehet mindegyikük jóllakhatna az Európában és az Egyesült Államokban kidobott élelmiszer negyedéből. A szegények - helyzetükből adódóan - ráadásul egészségtelenebbül táplálkoznak, mint a gazdagok - mondja Pados Gyula, a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság főtitkára, címzetes egyetemi docens.

Aki szegény, az legkönnyebben rizshez, tésztához, krumplihoz fér hozzá, ezekre sokáig azt mondták, hogy bőven fogyaszthatók, de a hús szabadabban fogyasztható, de azt inkább a felső osztály engedheti meg magának - mondta.

Az ENSZ szerint a megfelelő élelemhez való jog az alapvető emberi jogok közé tartozik.

Az emberi szervezetet az éhezés és az alultápláltság teszi a legsebezhetőbbé.