Elmondása szerint a magyarországi internethasználat terjedésének egyik gátja, hogy a népesség mintegy harmada nem rendelkezik megfelelő számítógép-használati tudással, digitális képességekkel. Ezért 2020-ig a kormány - uniós támogatási források segítségével - vállalta legalább 200 ezer magyar állampolgár digitális továbbképzését - ismertette a miniszter.
Kifejtette, hogy a magyar infokommunikációs szektor az ország GDP-jének 12 százalékát adja, ami magasabb az európai átlagnál. 2014-es statisztikák szerint az ágazat 8,3 százalékkal járul hozzá az exporthoz, közvetlen és közvetett módon pedig mintegy 400 ezer embernek ad munkát.
Kiemelte: ezek az adatok is mutatják, hogy a digitális gazdaság a magyar gazdaság egyik biztos pillére és a további növekedés egyik motorja. Az ágazat számos embernek biztosít munkahelyet, nagymértékű hozzáadott értéket és jövedelmet állít elő, valamint a jelentős adóbevételeken keresztül hozzájárul a nemzeti költségvetéshez.
A tervek szerint a 2020-ig terjedő időszakban vállalkozások ezrei - leginkább kis- és középvállalkozások - pénzügyi és egyéb formájú segítséget kapnak majd, köztük kommunikációs és médiacégek, tartalomszolgáltatók, szoftverfejlesztők és innovatív startupok, annak érdekében, hogy új termékeikkel és szolgáltatásaikkal megjelenhessenek a magyar, az európai és a világpiacon is.
Emellett a magyar kormány folyamatosan növeli, 2016-ra legalább 40 különböző online kormányzati szolgáltatás lesz elérhető Magyarországon, és ezek használatára ösztönzi is a magyar társadalmat - jegyezte meg a nemzetgazdasági miniszter. Varga Mihály felidézte, hogy 2014-ben Magyarország egyike volt annak az 50 országnak, melyek elfogadták a dél-koreai Puszánban a Connect 2020 Agendát, az infokommunikációs szektor fenntartható fejlődésben betöltött jövőbeni szerepéről szóló nyilatkozatot.
Az infokommunikációs fejlesztési célok közé tartozott többek között, hogy 2020-ra a háztartások 55 százalékának legyen internet-hozzáférése, és a világon az emberek 60 százaléka legyen internet felhasználó.
A Varga Mihály által megnyitott keddi kerekasztal-beszélgetésen több mint 20 ország minisztere volt jelen, hogy bemutassa az utóbbi években elért infokommunikációval kapcsolatos eredményeket, és megvitassa a Budapest Akcióterv szövegét, amely a Connect 2020 Agenda megvalósításának felgyorsítását tűzi ki célul.